Július 26-a Szent Anna ünnepe, melynek emlékét több mátrai és bükki településen is megtaláljuk. De kis is volt Szent Anna, Jézus nagymamája, miért tartják őt a meddőség, a nagyszülők védőszentjének? Ennek jártunk utána.
Szent Anna élete és kultusza
Szűz Mária szüleiről nem sok információt adnak az újszövetségi szent könyvek. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent, kegyelemmel áldott, Joachim pedig azt, hogy Isten megvigasztal. A hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, szülőháza a Bethesda-tó közelében volt. Az 5-6. században, a feltételezett születési hely fölé templomot építettek Szent Anna tiszteletére, ennek felszentelésének napja volt július 26.
Annát a galileai származású Joachim vette feleségül, mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között. Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta, hogy Jeruzsálemben templomszentelés ünnepén Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta. Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe, és így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna még kétszer ment férjhez, és még két lánynak adott életet. A legenda szerint Anna még élt, amikor a Szent Család Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és láthatta a kis Jézust.
A Szent Anna-kápolna Abasáron
A Sár-hegy keleti, abasári oldalában álló kápolna elől meseszép körpanoráma nyílik, látjuk a Kékest, a Bükköt, de alattunk kinyílik a táj a Mátraalja és Alföld felé is. A kápolna története 1768-ra nyúlik vissza, ugyanis az Egri Főegyházmegyei Levéltárban található feljegyzések szerint ebben az évben alapította báró Bossányi Gáspár, majd a kegyhelyet Máriássi Sándor szentelte fel. A kápolna gondozói kezdetben a gyöngyösi ferencesek voltak. A Szent Anna búcsút hivatalosan először 1797-ben tartották meg, azóta a környék rendszeres ünnepsége. Ennek előzménye, hogy Sebők Ferenc abasári plébános 1797. június 1-jén kelt levelében a búcsúnap hivatalossá tételének engedélyezését kérte VI. Pius pápától, Eszterházy Károly püspök közvetítésével. Indítványát arra alapozta, hogy az abasári hívek egészen egyedülálló módon, már 500 éve rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánati napot tartani a Sár-hegyre. Példaértékű buzgóságukkal kiérdemelték tehát, hogy az Egyház hivatalossá tegye a Szent Anna ünnep tiszteletét. VI. Pius pápa július 11-én kelt rendeletében megadta Abasár hitbuzgó katolikusainak a búcsújárás és a bűnbocsánati nap lehetőségét a kért időpontra, július 26-ra.
A kápolna melletti tó különleges természetvédelmi terület, jelentős vizes élőhely.
A tavat nem táplálja állandó vízforrás, így vízszintje a mindenkori csapadék mennyiségétől függ. Egykori fotókon még látszik, csónakáztak és a kis tavon.
Szent Anna kápolna romjai Gyöngyös
A Szent Bertalan Vallásturisztikai Központ és kincstár értékeihez tartozik a Lapidárium is. Mindazok, akik felkeresik a páratlan értékű Egyházi kincstár értékeit, és megnézik a Szent Bertalan-templomot, valamint a kilátást a toronyból, azoknak nem érdemes kihagyni az úgynevezett Lapidáriumot sem. A Szent Bertalan-templom melletti üvegépületben berendezett Lapidáriumban az egykori Szent Anna-kápolna maradványai láthatóak.
A templom oldalához építette még a 15. században a szabó-céh a Szent Anna-kápolnát. A kápolna 1758-ban összedőlt, 1990-es években történt régészeti kutatások által sikerült feltárni a kápolna alapjainak kövezetét, falait és bejáratát a templomba. Sikerült feltárni a kápolnából nyíló pince egy részét is, amit a régi időkben kriptaként használtak.
Szent Anna park, Bükkszék
Egy évvel ezelőtt avatták fel Bükkszéken a Szent Anna parkban-létesített Szűz Mária a szenvedéstörténetét jelképező, 15 állomásból álló stációt. A kőfaragványokat Takács László bükkszentkereszti kőfaragó ajándékként ajánlotta fel a településnek.
Ebben a formában és a stációk összeállításában igazán egyedülálló, ahogyan bemutatja Jézus anyjának szenvedéseit. Valamennyi faragvány mellett egy-egy tábla áll, ezen bibliai idézetek mellett érdekes, elgondolkodtató, napjainkra érvényes gondolatok olvashatók, és Ferenc pápától származó idézetek. A park központi részén áll az Szent Anna szobor, ami már évekkel ezelőtt elkészült, és egy ligetes teret alakítottak ki körülötte.
A Bükkszékhez tartozó Pósvár, vagy Pósváralja nevű település a középkorban népes település volt, temploma szerepel az 1332/37 évi pápai tizedjegyzékben, ám 1554-ben elpusztult, és többé nem építették újjá. Az 1771-es pestisjárvány után a falu lakói fogadalmat tettek, hogy hálából Szent Anna napján zarándoklatot tesznek a templomuk romjához. Bükkszék fogadalmi búcsúja azóta is Szent Anna napján van.
A Gilitka kápolna Bélapátfalván
A Gilitka – vagy Szent Anna – kápolna a Gilitka-patak völgyében található, a Bélapátfalva és Szarvaskő közötti Országos Kéktúra útvonal mentén. A völgy nevét II. Kilit egri püspökről kapta – a Gilitka szó ennek becéző, népies változata. A kápolnát Androvics Miklós egri szemináriumi rektor építette 1750-ben, ott, ahol a legenda szerint Szent Anna megjelent. A kápolna lesarkított négyzet alaprajzú, egyterű, manzárdtetős, csehboltozattal fedett belső térrel, falpillérekben szoborfülkékkel díszített. A kápolna népszerű búcsújáró helyként szolgált, a hívők – helyiek és a környékbeli településekről érkezők egyaránt – Szent Anna napján búcsúi körmenettel zarándokoltak ide, egészen a II. világháborúig, akkor a kápolna súlyosan megsérült. Az ezt következő évtizedekben sokat romlott az épület állapota, és a búcsújárások is elmaradtak egy időre. 2004-ben kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok, Seregély István egri érsek hozzájárulásával. A felújítást Csuhány Béla, okleveles építészmérnök kezdeményezte és az ő irányítása alatt történtek a munkálatok, ennek köszönhetjük a kápolna jelenlegi letisztult, hófehér megjelenését. A helyreállítás után a kápolnát újra felszentelték 2007. június 29-én, a Szent Anna búcsú alkalmával.
2021. július 26.
Kápolnai Nagy Ágnes
