Augusztus 20-a talán a magyarság szívéhez legközelebb álló nemzeti ünnep, mely napon az államalapítást és egyúttal államalapító királyunk, Szent István cselekedetét ünnepeljük. A napjainkra sokfelé kulturális műsorokkal, szentmisékkel, családi rendezvényekkel színesített ünnepnap egykor a Felső-Mátra térségében is komoly nyomott hagyott, melynek emlékét mindmáig őrzik a hegyek között. Következő cikkünkben ismét túrabakancsot húzva eredünk első magyar királyunk nyomába!
Mátraszentistván a Felső-Mátra „szent településeinek” egyike, azok közül a legkisebb, legnyugatabbra fekvő lakott terület. A három környékbeli falucska, Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván közül ez utóbbi manapság már leginkább a pihenni vágyók, az aktív pihenést, például a túrázás vagy a síelés szerelmeseinek nyugalmát szolgálja, amellett, hogy természetesen állandó lakossággal és a mai igényeknek megfelelő infrastruktúrával (áramellátás, vízhálózat, jó lefedettségű vezeték nélküli hálózatok, közösségi közlekedés) rendelkezik. A települést egykor Almáshutának, majd Felsőhutának nevezték, melyek a XVIII. század közepén letelepedő német ajkú üvegfúvással foglalkozó mesterek és a szlovák nyelvterületekről érkezett, valamint betelepített szénégetők tevékenységére utaltak. A Mátra bércei között húzódó völgyekben megbúvó települések mai nevüket 8 évtizeddel ezelőtt, 1938-ban kapták, amikoris országszerte hatalmas megemlékező-ünnepségeket rendeztek államalapító királyunk halálának 900. évfordulója végett. Ekkor lett Ötházhutából Mátraszentimre, Fiskalitáshutából Mátraszentlászló, Felsőhutából pedig Mátraszentistván.
Ez utóbbi, mesés hegyvidéki környezetben fekvő falucskából indulva ajánlunk változatos túralehetőségeket, melyek a soron következő hosszú hétvége alkalmával akár egyénileg is felkereshetőek és bejárhatóak. Irány a Mátra, jó utat kívánunk!
A Három falu temploma és a Bőgős-rét
Mátraszentistván központjából indulva, az Országos Kéktúra útvonalán Mátraszentlászló felé haladva kezdjük meg túránkat. A Petőfi Sándor utca, mely túránk első szakaszának útvonalát képezi, sokak véleménye szerint a könyék egyik legszebb fekvésű utcácskája, melynek bizonyos pontjai nem csak mesés kilátást biztosítanak, de a térség autentikus építészei elemeinek emlékeit is őrzik. Kisebb kaptató után, végig a házak között haladva, hamarosan keresztezzük a Mátraszentimrére vezető műutat, majd az út túloldalán már Mátraszentlászló területén, a Julianus barát utcában folytatjuk tovább a Három falu templomához vezető túránkat. A Kossuth Lajos utcára érkezve jobbra fordulunk, majd az utca végén, a település névadója, Szent László királyunk mellszobrától csodás kilátásban gyönyörködhetünk. A szemközti Vörös-kő csúcs és annak kilátója mögött nem csak a Karancs tömbje és a Somoskői vár, valamint a Salgó vár sziluettjei tűnnek fel, de tiszta időben a Felvidék hegyein túl egészen a Magas-Tátra általában hófödte vonulatáig is ellátni.
Utunkat a kék + jelzésen Mátraszentimre irányba folytatjuk, többnyire hétvégi házak között kanyarogva, majd perceken belül megérkezünk a Sztepán-rétre.
Itt áll a térség első, legendás temploma, a Szent István templom, melyet a köznyelv egy egészen más néven ismer. A Három falu templomának legendájáról és megépítésének történetéről egy évvel ezelőtt, tavalyi nemzeti ünnepünk alkalmával bővebben is írtunk, mely ide kattintva olvasható. Érdemes a várszerű, sokakat inkább erődre, mintsem templomra emlékeztető építmény szomszédságában található, a síszezonon kívül eső időszakban bárki által szabadon látogatható Sípark területére egy rövid kitérőt tenni, hiszen a Felső-Mátra egykori hegyi legelőinek hangulatát őrző hegyi rétekről festői panoráma nyílik észak felé, középpontban a Nógrádi-medencével és a Medves-fennsíkkal. Kitérőutunkat a kék háromszög jelöli.
Visszatérve a templomhoz érdemes a túrát a kék + jelzésen Mátraszentimréig folytatni, a Narád-patak impozáns völgyében, ahol a patakcsobogáson túl festői bükkerdő kíséri a gyalogösvényt. Útközben egy erdészeti útra kitérve akár a Bőgős-rétet is felkereshetjük, ahol kialakított pihenőhely és tanösvény is vár. Ha ezt az opciót választjuk, akkor a piros +, eredeti úti célunknál maradva pedig a kék + jelzés vezet Mátraszentimrére, ahol megnézhetjük a Szent Imre templomot, a szlovák tájházat vagy a Teréz-hegyet és az állatparkot, de akár a térség gasztronómiájának jellemző elemeit is megkóstolhatjuk.
A könnyű jelzővel illethető gyalogos kirándulás a Három falu templomig Mátraszentlászlóról 2 kilométer táv alatt tempótól függően 30 perc – 1 óra alatt teljesíthető, a Síparkba tett kitérővel együtt Mátraszentimréig túratempótól és az egyes megállókon töltött időtől függően 2-2,5 óra szükséges, összesen 4 kilométer magunk mögött hagyva az kiindulási ponttól.
A Vörös-kő és a Piszkés-legelő
A Mátraszentistvántól északra húzódó bérc egyik jellegzetes kiemelkedése a 781 méter magas, vöröses sziklák alkotta Vörös-kő csúcs. Tetején évtizedek óta áll kilátótorony, mely a 2000-es évek közepén újult meg. Bár a tornyot szegélyező erdők fáinak folyamatos növekedése egyre több teret hódít a szabad kilátásból, az építményt így is érdemes megmászni, melynek teraszáról a Galya-fennsík irányába, Mátraszentlászló, Mátraszentistván településekre, a Nyugati-Mátra és a Karancs irányába is szép kilátást kapunk. Mátraszentistvánból a kék háromszög jelzésen kapaszkodhatunk fel a csúcsra, a temető közelében lévő, viszonylag friss tarvágás helyszínéről azonban már útközben is lebilincselő panoráma kísér, elsősorban a Nógrádi-medencére és Bátonyterenyére.
A Vörös-kő hegyet a gerinc keleti oldalán, enyhén ereszkedve hagyjuk el továbbra is a kék háromszög jelzést követve, majd egy széles elágazáshoz és Varga Mihály emléktáblájához érve, menetirányunknak megfelelően jobbra kanyarodva a Vöröskő utca vezet be minket Mátraszentlászló főutcájára, a Kossuth utcára, melyet már előző túránk szakasza is érintett. A Szent László szobornál az Országos Kéktúra útvonalára térünk, a tájékozódást a helyszínen több ponton kihelyezett iránymutató táblák jelzi. A Nagy Kék Útra térve pár méter múltán keresztezzük a mátraszentlászlói sípályákat, melyet a nyári szezonban többnyire szintén legelőként hasznosítanak, területük megannyi vadvirágot, gyógy-és fűszernövényt számlál. Ezt követően egy kövesebb, helyenként izzasztóbb szakaszokat tartalmazó ösvény képezi útvonalunkat, majd a Piszkés-legelő kilátópontjára érkezünk. Innen nyugatra, a Felső-Mátra további, valamint a Nyugati-Mátra csúcsaira nyerünk szép kilátást, sőt, tiszta időben a Gödöllői-dombság lankáin túl a Budai-hegyek vonulata, valamint a Börzsöny egyes csúcsai is felbukkannak. Körülöttünk a növényvilág ezernyi képviselője mutatkozik, ilyen például a szurokfű, az orbáncfű, a száratalan bábakalács, a kakukkfű, a cickafark, a varádics, a szeder, a kökény, a galagonya, az útifüvek családjába tartozó gyógyfüvek, a lómenta… és még sorolhatnánk sokáig.
A panorámapont felfedezése után túránkat folytathatjuk tovább az Országos Kéktúra vonalán Piszkéstetőig, ahol Magyar Tudományos Akadémia obszervatóriumát előzetes bejelentkezéssel meg is látogathatjuk. Piszkéstetőről körülbelül 2 kilométer távolságban a Kéken elérhető Galyatető, de a piros sávon az előző lehetőségben bemutatott útvonalhoz csatlakozva, a Bőgős-rét és Mátraszentimre is felfedezhető, de az idáig bejárt ösvényen akár Mátraszentlászlóra is visszaereszkedhetünk.
A túrát a térségi viszonyokat tekintve közepes kategóriába sorolhatjuk, a Piszkés-legelőig a kilátó érintésével 3 km és 1 – 1,5 óra túraidő, még tovább a Bőgős-rétig vagy Mátraszentimréig további 2 km és 30 perc – 1 óra túraidő vár ránk.
Irány Ágasvár!
Mátraszentistvánból érhető el a Mátra egyik legszebb gerinctúrája, mely a településről a hegyvidék egyik, még ma is működő bakancsos szálláshelyéhez, az Ágasvári turistaházhoz, valamint a Nyugati-Mátra térségének legendás várhelyéhez és természetes kilátópontjához, a Castrum Ágashoz vezet. Utunk során most az Országos Kéket követjük, ezúttal nyugat felé haladunk. Elhagyva Mátraszentistván utolsó házait is, az Ágasvár utca végén lépünk be az erdőbe, mely egészen a turistaházig kíséri ösvényünket, árnyas körülményeket biztosítva ezzel. A Mátra északi főgerincén haladó túra sokszor egy hullámvasúton töltött utazásra emlékeztethet, hiszen az elvesztett szinteket hamar egy újabb kapaszkodó pótolja, miközben délről a Csörgő-patak-völgye, északról a Nógrádi-medence szegélyezi utunkat hirtelen letörésekkel, mély szakadékokkal.
Első fontosabb állomásunk a Newton-szikla, mely a gerinc északi oldalában található nevezetes sziklaalakzat, melynek keskeny pereméről festői kilátás tárul észak felé. Itt válaszúthoz érkezünk: az Országos Kéktúrát tovább követve, a gerincet elhagyva egy kellemes, majdnem szintkülönbségmentes erdei ösvényen juthatunk el a turistaházhoz, a kék háromszög jelzésen – mely a Kéktúra kiágazó mellékútja – a gerinc vonalán maradva Ágasvár csúcsáig kapaszkodhatunk.
Ágasvár a Mátra egyik legjellegzetesebb csúcsa, a hegytetőn álló hajdani vár pedig a térség történelmének egyik legfontosabb erődítése volt, melynek nyomai napjainkra azonban már szinte teljesen eltűntek. A várat először 1265-ben említi oklevél, Fénykorát a 13. és a 14. században élte, azonban már a bronzkori ember is építkezhetett itt. Mivel hivatalos régészeti feltárást még nem folytattak a területen, múltját és pontos értékeit meghatározni igen nehézkes. A 789 méter magas hegycsúcs meredek oldalaival kiváló stratégiai pont, hiszen a látótávolság bizonyos égtájak irányában tiszta idő esetén a 100 kilométert is meghaladja, valamint a hegytető megmászása, így az egykori vár bevételének feladata egyaránt komoly erőpróba lehetett.
A várhely nyugati oldalát tartó sziklateraszon lebilincselő panoráma fogad. Alattunk több száz méteres mélység. Közelünkben a Csevicék-völgye, Fenyvespuszta, a Gombás-tető, Hasznos, Pásztó és Tar települések, valamint az Ágasvár testvérvárhelyének mondott Óvár, de felbukkan a Nyikom csúcsa is a Gortva-Jójárt kilátóval. Kifogástalan rálátás nyílik továbbá a Cserhát dombjaira és a Karancsságra is.
Ágasvárról az északi, sziklás oldalhoz képest a lankásabb déli oldalon van lehetőség leereszkedni, mely így is a Mátra egyik legkörülményesebb, legkalandosabb útvonala, noha összesen csak egy 300 méteres szakaszról beszélünk. Az útrész lefelé és felfelé egyaránt rejthet veszélyeket, a morzsalékos hegyoldal mind száraz időben, mind csapadékos időszakokban kifejezetten csúszós, melyen hirtelen földrajzi esése sem sokat segít. Az ódon várhelyről leérve azonban fellélegezhetünk, hiszen a turistaház nyitvatartási idejében megjutalmazhatjuk magunkat egy jóleső frissítővel is, de környék egyik legszebb, közelben fekvő természeti kincsét, a bámulatos Csörgő-szurdokot is felkutathatjuk.
Ágasvári túránk Mátraszentistvánból az Országos Kéktúra vonalán egy könnyebb túrát ígérve 5 kilométer távolságra fekszik, mely átlagos tempóban körülbelül 1,5 óra alatt teljesíthető, a túra a vár mára teljesen felismerhetetlenné vált romjaihoz való felkapaszkodással kiegészítve a nehéz fokozat égiszében a fent eltöltött idő függvényében 2,5-3 órára bővül.
A Felső-Mátrában töltött aktív pihenéshez szép időt, jó utat, balesetmentes túrázást kívánunk sok-sok élmény begyűjtésének öröme mellett!
2021. augusztus 20.
Demecs Norbi
