Az állatok a világnapja alkalmából „Kutyák a természetvédelemben” című tematikus napot tartott a Bükki Nemzeti Park a mátrafüredi Harkály Házban. A rendezvény egyik előadója Deák Gábor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mérgezésmegelőzési koordinátora volt. A szakemberrel a kutyák ragadozómadár-védelemben betöltött szerepéről beszélgettünk.
Milyen feladatokat látnak el a kutyák a ragadozó madarak védelmében?
– Felkutatják a mérgezésben elpusztult madarak tetemeit, illetve a területen maradt mérgezett csalit. Mindez azért fontos, hogy elkerülhető legyen a másodlagos, illetve harmadlakos mérgezés, azaz, hogy a tetem ne kerüljön be a táplálékláncba, további állatok halálát okozva. Ezen felül azért is elengedhetetlen a madarak begyűjtése, hogy azonosítható legyen a felhasznált méreganyag, s nem utolsósorban azért, mert nem mindegy, hogy a büntetőeljárásban hány madár elpusztítását róják fel az elkövetőnek. Egyébként a kutyák a madarak mellett egyéb elhullott kisállatokat, illetve farkasürüléket is képesek megtalálni, amelyekből szintén fontos természetvédelmi ismeretek származnak.
– Mikor kezdett madárvédelemmel foglalkozni?
A mátrafüredi erdészeti szakközépiskolában végeztem, majd természetvédelmi mérnöknek tanultam. Az egyetemi évek alatt kezdtem önkéntesként a ragadozó madarakkal foglalkozni, a kutyázás pedig a hobbim volt. Nagy öröm volt számomra, hogy olyan embert kerestek madárvédelmi feladatra, aki mindkét területen jártas, így 2013-tól az MME keretein belül dolgozom. A kutyás keresőegység felállítása a parlagi sas védelmében elindult Helicon Life Project egyik eleme volt.
– Mit tudhatunk a méreg- és tetemkereső kutyákról?
Az első ilyen bevetési kutya Magyarországon Falco, egy német juhászkutya volt, vele 9 éven át dolgoztam, idén ment nyugdíjba. Ő természetesen velem marad, csak immár családi kutyaként. A helyét egy belga juhász, Carlo és egy német juhász, Hella vette át. A kutyák kiképzése az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási és Kiképző Központjában történik speciális módszerekkel, célzott tesztekkel. Az eljárás egyébként hasonló, mint a drog- vagy egyéb keresőkutyák esetében. Nagyon fontos, hogy az eb lelkes, vehemens és eltántoríthatatlan legyen, s az egészségügyi kritériumoknak is megfeleljen. Az igény egyre növekszik erre a faladatra, hiszen a kutyák nagyon szép adatokat hoznak, az elpusztult állatok és a csalétkek 80 százalékát ők lelték meg. Idén szeptemberig összesen 714 mérgezéssel kapcsolatos találatot köszönhetünk nekik: 466 mérgezett állat, 243 mérgezett csalétek és 5 háznál tartott illegális méreganyag került elő.
Korábban itt, a térségben például Detken segítettünk egy komolyabb madármérgezés felderítésében, nemrégiben pedig az eddigi legsúlyosabb hazai eset, a sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott turai tömeges madármérgezés nyomozati munkájában segédkeztünk. 
– Mi áll a mérgezések hátterében, miért vetemedik valaki ilyen kegyetlenségre?
Nem meglepő, hogy itt is a pénz áll a háttérben. Ha valaki szándékosan kiirtja a vadásznivaló apróvadak természetes ellenségeit, akkor nyilván nagyobb bevételre számíthat. Eddig összesen 5 ítélet született madármérgezés témában: 4 esetben hivatásos vadász, 1 esetben pedig egy haszonállat-tartó volt a vétkes. Jellemző még a mezőgazdasághoz kapcsolódó mérgezés is, amikor nem megfelelő vegyianyagot vagy nem az előírt mennyiségben használnak fel, s ez vezet az állatok kínhalálához. Összességében elmondható, hogy a szándékosság és a gondatlanság ugyanúgy megjelenik a palettán, s mindkettő nagyon elkeserítő. A büntetések sajnos még nem elég kemények ahhoz, hogy visszatartó erejük legyen. Jelenleg a szemléletváltáson van a hangsúly, ezért mi is rendszeresen részt veszünk vadász-, ügyészségi és rendőrségi továbbképzéseken, együttműködünk a vadgazdálkodókkal, a nemzeti nyomozóirodával és azon dolgozunk, hogy a kellő súlyú felelősségre vonás ne maradhasson el.
A régi tetthelyekre is rendszeresen visszajárunk ellenőrizni, mellyel az a célunk, hogy tudatosuljon a területet használókban a jelenlétünk, s csökkenjen az elkövetett bűncselekmények száma.
2021. 10. 17.
Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Deák Gábor
