Alexendriai Szent Katalin tiszteletére két templomot is szenteltek a Mátrában. Ma az ő életéről mesélünk, és mutatjuk emlékeinket.
Alexandriai Szent Katalin élete
Katalin életéről kevés forrás áll rendelkezésünkre, a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Miután felnőtt és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kis Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának. Az egyiptomi Alexandriában élt, és azt tartották róla, hogy műveltségével kitűnt kortársai közül. A legenda szerint, amikor Maxentius császár a 4. században Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegette meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé járult, és bátran vállalta előtte, hogy keresztény. A császár kényszeríteni akarta Katalint, hogy mutasson be áldozatot, de Katalin ezt megtagadta, és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. A császár így Alexandriába rendelte birodalma leghíresebb ötven pogány bölcsét, akik azonban kénytelenek voltak Katalin érvelése előtt meghajolni. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit, majd ezt követően felkínálta Katalinnak a császárnői trónust, ezzel gyakorlatilag házassági ajánlatot tett neki. A visszautasítás után a császár erőszakhoz folyamodott, letépette Katalinról ruháját és megostoroztatta. Az uralkodó börtönbe vetette, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl. Végül a vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla, bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. A legenda szerint, amikor Katalin feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.
Kultusza már a középkorban széles körben ismert volt, tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették, így a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik. Amikor a császár börtönbe vetette, ott a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, így később az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén hozzá fohászkodtak. A tizennégy segítő szent közé soroljuk.
Katalin napi hagyományok
Ha Katalin kopog, karácsony locsog, tartja a népi időjóslás. Így ha november 25-én fagy, akkor karácsonykor esős, latyakos idő várható. Az időjósló mondás fordítottja is igaz, vagyis ha Katalin napkor esős, enyhe idő van, akkor karácsonykor fagyni fog, vagyis szép fehér ünnep várható. Az időjóslás mellett más hagyományok is kötődnek e naphoz. A házasságra készülő fiatal lányok segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. Ekkor az úgynevezett katalinágat vagy gallyat vágtak, és vízbe tették. Ha az ág karácsonyra kihajtott, azt jelezte, hogy a lány férjhez megy a következő évben. Ennek eredete az lehetett, hogy egy legenda szerint Jézus gyűrűvel eljegyezte Katalint, és megígérte menyasszonyának, hogy meghallgatja mindazokat, akik hozzá könyörögnek pártfogásért. Katalin napja emellett női dologtiltó nap volt.
Gyöngyösoroszi temploma
Gyöngyösoroszi község templomát már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Ez az Alexandriai Szent Katalinról elnevezett legrégebbi templom 1680 körül elpusztult, a XVIII. század elején már felújításáról és bővítéséről tesznek említést a források. A templom kertjében álló egyedileg védett műemlékek a Nepomuki Szent János kőből készült szobra, a Szentháromság szobor és a barokk stílusú kőkereszt.
Halmajugra temploma
A település Halmaj részén áll a kerítéssel körbevett Alexandriai Szent Katalin tiszteletére felszentelt templom. Halmaj településre, templomára vonatkozó első adat az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben található. 1696-ban már katolikus kőtemploma volt, három évvel később a korábbi falupusztulás következtében temploma is elhagyottan állt. 1733-ban már állt a kőtemplom, melyet a halmaji jobbágyok építettek alapjaiból újra, falai azonban a kőműves hozzá nem értése miatt hamarosan megrepedeztek, amelyet gerendákkal támogattak meg, ekkoriban oltára, berendezése, felszerelése még nem volt. Több mint tíz évvel később 1746-ban már jó állapotban volt a templom, ekkor oltára, két harangja is volt. Az 1780. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom 1748-ban épült szilárd anyagból, falai gyengék, kapuja felett a tetőből kis fa tornyocska emelkedik ki, benne két kis harang. Az 1750-es években Halmajt a karácsondi plébániához csatolták át, ekkor a hívek a püspökhöz a következő panaszlevelet írták: „Eddig Detki Plebannusnak pásztorsága alatt lévén, a pusztulásra jutandó plebániára sok költséget és fáradságot tettünk, azonban azon Plebabiától elvétetvén, filiáltattunk Karátsondi Szent-Egyházhoz, holott a Plebanián újra hasonló pusztaságot látván, ismét annak igazítására hajtottunk. A Helyiségünk igen tsekély, népe pedig szegény; a fizetésének terhet valamiben könnyíteni méltoztasson. Helységünkhöz igen messze a Plebanosunk, sokszor hidegben majd megfagy a kisded, még oda viszik, sarakban pedig betegek vannak nagy veszedelemben. Azért méltoztatna nékünk egy Plebanust adni, kinek jó plebaniát fogunk építeni.”
Az 1810-re megroggyant templom újjáépítését az itt vizitáló érsek elrendelte. 1814-ben gyöngyösi mesterek – Gilk Károly és Eichinger János ácsmester – vállalták a helyreállítást. Bozsik Pál karácsondi plébános a homlokzat elé kőtornyot kívánt építtetni, ezzel növelve a templom nagyságát. Végül a plébános 1823-ban saját pénzén végeztette el a helyreállítást. A viszontagságos történetű templomot 1825-ben a visontai plébániához csatolták. 1825-ben a templom falait Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester megmagasította, de a homlokzatot ekkor sem képezték ki megfelelően. Az új karzat és torony 1841-ben épült föl. 1880-ban a templom fala ismét repedezni kezdett, összedőlés előtt állt, életveszélyessége miatt a hatóság 1881-ben bezáratta, majd 1891-ben lebontatta. Ideiglenes miséző helynek az iskolaépület egyik helyiségét alakították át, ahová mintegy 30 ember fért el. 1899-ben új templom tervezésére és felépítésére Kovács P. Ferenc gyöngyösi vállalkozó kapott megbízást, aki 1900 októberében fejezte be az építési munkálatokat. Az új oltárképet Tury Gyula budapesti festőművész készítette el. A képen megjelennek Katalin ábrázolásának jellegzetességei, lábánál a villámsújtotta karmos kerék roncsai, további attribútuma a bárd vagy kard, amivel lefejezték. Gyakran megjelenik ábrázolásában még a gyűrű, amellyel Jézus eljegyezte, valamint könyv, mérnöki műszerek, asztrolábium (csillagóra) a tudás eszközeiként. A templom üvegablakaiban Szent Katalin mellett Szent István király, felesége Gizella és fiuk Szent Imre herceg alakjai láthatók. Érdekesség, hogy a település másik temploma – az ugrai – az 1720-as évek elején a Szent Imre herceg tiszteletére épített templom.
A Kossuth Rádióban Halmajugra Szent Katalin templomából szól majd a déli harangszó november 25-én.
2021. november 25.
Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: katolikus.hu, halmajugra.hu
