Az adventi ünnepkör első jeles napja az András nap. Magát az adventet is ehhez kötjük, a naphoz legközelebb eső vasárnap az egyházi év, az advent kezdete. Maga a nap számos szép népszokást, hagyományt őriz napjainkig, ma ebből mutatunk egy csokorra valót.
Szent András élete
A hagyomány szerint András, aki halászatból élt, egyike volt annak a két tanítványnak – Péter testvérével együtt -, akik először követték Jézust.
András életéről az evangéliumokból keveset tudunk, ám annál többet árul el az „András cselekedetei” című apokrif könyv, amely elbeszéli, milyen viszontagságok közepette vitte az apostol Krisztus örömhírét Örményország pusztaságain, Kurdisztán hegyein át a Fekete-tenger partjáig. Hirdette az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban. A feljegyzések szerint végigjárta Trákiát és Görögországot, végül Achaiában Aegeas prokonzul elé állították. Annyi bizonyosan tudható, hogy 60-ban, az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan – X alakban – ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát. Miután megfeszítették, két napig függött András a fán, s a legenda szerint ő maga tartotta vissza az embereket attól, hogy levegyék. A harmadik napon véget értek kínjai. Halála pillanatában csodálatos fény ragyogta körül, és Krisztus hűséges vértanúja látta, hogy dicsőségében jön el érte az Úr. Ereklyéit a 4. századtól Konstantinápolyban őrizték, majd 1208-ban erőszakkal átvitték az itáliai Amalfiba. 1964-ben a keleti és nyugati egyház kiengesztelődésének jeleként az apostol ereklyéi visszakerültek Petrába, vértanúsága helyére. Szent András apostol ünnepét Rómában a 6. század óta ünneplik, szobra a Szent Péter bazilikában látható.
Az András kereszt elnevezés ma is ismert, leginkább a vasúti átjárókat jelző kereszteket nevezik így.
András napjához kötődő szokások
A népi hagyományok egyik jeles napja volt a november utolsó napjára eső András-nap. Ennek oka egyrészt, hogy ekkor Szent András apostolra és vértanúra, a keleti egyház védőszentjére emlékeztek, ugyanakkor – ahogy már említettük – az advent kezdete. A máig élő hagyományok közül a legismertebb, hogy ilyenkor kezdődtek a disznóvágások, ezért nevezték a jeles napot „disznóölő Szent András”-nak is. Vidéken a mai napig élő disznóvágásokon mindenkinek meg van a maga feladata, a vágás, perzselés, a hurka-, kolbásztöltés. A disznótor étrendje szinte mindenhol azonos volt, a sült vér, toros leves, töltött káposzta, sült kolbász, sült hurka nem maradhatott el. Ahogyan egykor, ma is a nap végén a segítő rokonok, barátok kóstolót kapnak, amit magukkal visznek, legközelebb pedig házigazdaként ők viszonozzák a kóstolót. Fontos megjegyezni itt, a befelé fordulás, elmélyülés időszakában már zajos mulatságokat nem lehetett tartani ebben az időszakban.
Népszerűek voltak ekkor a férjjósló praktikák, egyes helyeken a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, abban a reményben, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. Szokás volt az, hogy megnézték, mi hullott le a lány kötényébe a megrázott zsúpfedélről. Amennyiben búza esett bele, akkor jómódú kérőre lehetett számítani, ám ha rozsmag, akkor bizony szegény jövendőbelire volt kilátás. Hagyomány szerint a lányok megrugdosták a disznóól ajtaját, és ahányat röffent a malac, annyi év múlva mentek férjhez. Ellenben, ha nem ébredt fel a disznó, az azt jelentette, a lány még abban az esztendőben férjhez megy. Annak is volt jelentősége, hogy az anyadisznó röfögött-e vagy a malac. Az első esetben a leendő férj özvegyember, a másikban legényember lesz. Az almamagot is felhasználták a jósláshoz. A lányok András nap előtt igyekeztek minél több almát enni. A magokat aztán összegyűjtötték, papírba csomagolták, és András nap estéjén a párnájuk alá tették, remélve, hogy megálmodják, ki lesz a férjük. Természetesen a legények is kíváncsiak voltak arra, ki lesz a párjuk. Náluk az a szokás járta, hogy 13 cédulára különböző lányneveket írtak fel, amiket azután egyesével, Luca napjáig eldobáltak. Az utolsónak maradt cédulán volt olvasható, melyik lány lesz a feleség.
Ma is élő hagyomány, hogy a lányok gombócot vagy derelyét főztek, majd kis cédulákra különböző férfinevet írtak. Belegyúrták a tésztába, és kifőzték. Azt, ami először jött fel a víz tetejére, kikapták és megnézték, melyik nevet tartalmazza, mert az volt a leendő férj neve. A férjjóslás másik ismert és népszerű módja az ólomöntés volt. A forró ólmot vízbe öntötték, és megnézték, milyen forma jön ki, és ebből igyekeztek kitalálni a jövendőbelijük foglalkozását.
Időjósló András
Számos más naphoz hasonlóan András naphoz is kötődik időjóslás. Amennyiben ezen a napon esik az eső vagy a hó, úgy 40 napig csapadékos időre számíthatunk. András napján fagyra ébredni esős karácsonyt jelez. Egykor a gyümölcsfa ágát vízbe tették, és bevitték a szobába, a kemence mellé. Az ág a melegben karácsonyig kivirágzott, ha az alsó részén jelentek meg a virágok, az azt mutatta, a tél eleje lesz kemény. Ám ha a közepe virágzott, az hideg januárt jósolt, míg a virágzó ághegy fagyos tél végét jelentett.
2021. november 30.
Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: magyarkurir.hu
