Ahogyan minden ünnepnek, természetesen a szilveszternek is megvannak a maga hagyományai, szokásai, kultikus ételei. A jól ismertek mellett mutatunk néhány különlegességet is, és arról is mesélünk, honnan ered a szilveszter elnevezés.
Szilveszter története
Az óév utolsó napjának történetéhez az ókori Rómáig kell visszanyúlnunk, egész pontosan I. Szent Szilveszter pápához, aki 314-335 ült Szent Péter trónusán, azaz ekkor volt pápa. Ez az az időszak, amikor a Római birodalomban a kereszténység már meghatározó, köszönhetően Konstantin császárnak, aki összehívta a Niceai zsinatot 325-ben. Ezen a már idős Szilveszter pápa nem vett részt, csak követeket küldött. Szilveszter pápa Rómában született egy bizonyos Rufinus fiaként, 314. január 31-én választották a római katolikus egyház fejévé, alakját legendák sora övezi, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy befolyással volt Nagy Konstantin császár és édesanyja, Helena keresztény hitre térésére. A pápa 335.december 31-én halt meg Rómában, később szentté avatott püspökének nevét 813-ban vették fel az egyházi naptárba. Szentté avatása azért is különleges, mert ő volt az első, akit nem vértanú szentként kezdtek tisztelni. Az újév kezdete korántsem volt mindig január elseje, sokáig több napja is volt, sőt több európai országban március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napját tekintették az újév első napjának. 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott évkezdő dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé.
Hiedelmek, hagyományok
Mint minden ünnephez, szilveszterhez is szokások, hagyományok és hiedelmek sora kötődik, ezek közös vonása, hogy az elkövetkezendő év egészségben, bőségben teljen. Vidéken az óév utolsó napján fontos volt jól lakatni, friss vízzel megitatni az állatokat. Az istállókban, ólakban, karámokban nagy szerepük volt a rontást távol tartó eszközöknek. Óév napján ellenőrizni kellett, hogy minden ilyen eszköz a helyén van-e, mert ha nem úgy volt, nem volt, ami kivédje a gonoszt, a rontást. Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa a következő évre szegénységet vetítenek előre, ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző. Ehhez tartozik, az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni. Szintén újév napján tilos kivinni a szemetet, mert kivisszük vele a szerencsét is a házból. A fokhagyma kalendárium egykor szintén közismert volt, ezek szerint minden hónap egy fokhagyma volt, amelyre sót tettek. Amennyiben a fokhagyma reggelre átnedvesedett, akkor arra a hónapra sok csapadékot vártak. Természetesen ahhoz is tartozott hiedelem, ki volt az első látogató a háznál az új esztendőben, ha férfi volt a vendég, az szerencsét hozott, ha nő, az szerencsétlenséget.
Háziasszonyok számára sem óév, sem újév napján nem volt szabad főzni, seperni, mosni, varrni. Ezeket a dologtiltó napokat ma már ezért sokkal nehezebb betartani, elvégre az újévi lencsét – hogy sok pénzünk legyen – valamilyen formában csak el kell készíteni. De mielőtt a hagyományos fogásokat vennénk számba, még néhány szokás. Ezek egyikeként szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor az összes ajtót kitárták, hogy az óév kimehessen, ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni. Az előrejelzések szerint ma tavasziasan meleg lesz, így az éjféli szellőztetéskor sem fognak mínuszok repkedni. Amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz egész évre, így tartózkodjunk például a vitáktól, veszekedésektől. Aki korán kel, egész évben friss lesz, aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz. Azt tartották elődeink, a jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés, aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz. Az ünnepekről biztosan maradtak még édes falatok, amelyek most jó szolgálatot tehetnek ez ügyben.
Szilveszteri fogások
Újévnek is megvannak a maga hagyományos fogásai és az ahhoz kapcsolódó hiedelmek, ezek szerint többek között malacot, disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét, szárnyast semmiképp, mert azok elkaparják. Előnyben vannak ilyenkor a szemes termények – lencse, rizs, köles – mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben. Lencsesaláta olíva olajjal, lencsefőzelék mustárosan, esetleg lencseleves, szinte minden családnál megtalálhatók a kedvelt, kipróbált receptek. A tányérunkat még akkor se töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék lehet, hogy hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon és a kamránk is fel legyen töltve. Az éjféli koccintás elmaradhatatlan kelléke a pezsgő, ami egykor gazdagok kiváltsága volt. A sokak számára kedvelt italt egy 17. században élő francia szerzetesnek, Pierre Perignonnak köszönhetjük. A szerzetes erjedésben lévő bort töltött az üvegbe, amit parafa dugóval zárt le, és viaszba mártott drótkengyellel erősített hozzá. A pezsgőkészítés 15 hónapig tartott, és eleinte nagy titok övezte a folyamatot. Kezdetben minden egyes üveg pezsgőt egyenként erjesztettek, ezért a pezsgő ára rendkívül borsos volt. Az 1800-as évek közepén már hatalmas tartályokban készítették a pezsgőt, ami lehetővé tette, hogy immár mindenki számára elérhető legyen.
Végezetül, Európában és a tengerentúlon szintén számos szokás, hagyomány van, ezek közül most csak egyet emeljünk ki a mexikóit. Ott a szilveszteri program része, hogy az este folyamán a jelenlévők közül páran megragadnak egy-egy üres bőröndöt, és azzal járják körbe a házat, vagy húzzák végig az utcán. Ez a hagyomány a jövőre tervezett utazásokat szavatolja. Az elmúlt két év nehézségei után ragadjunk meg mi is egy-egy bőröndöt, így aztán remélhetőleg jövőre már egész évben visszatér a turizmus a régi kerékvágásba, utazhatunk és a Mátra, Bükk is egész évben várhatja a vendégeket természeti értékeivel, épített emlékeivel és hagyományaival.
Sikerekben, egészségben, boldogságban gazdag új esztendőt minden kedves olvasónknak!
2021. december 31.
Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: cultura.hu, szilveszter.hu
