Március 15-e mindannyiunk közös ünnepe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetén, e napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, így ez a magyar sajtó napja is. Az emlékezés és tisztelgés napján idézzük fel azokat a gyöngyösieket, akik részt vettek az eseményekben!
Bugát Pál
A gyöngyösi orvost, tudóst 1848-ban az Országos Honvédelmi Bizottmány országos tiszti főorvossá nevezte ki. A tisztséget a szabadságharc leveréséig betöltötte, ám mivel 1849-ben követte a kormányt Debrecenbe, ezért a szabadságharc bukása után megfosztották egyetemi katedrájától és nyugdíjától is. A meghurcolás elől szülővárosába Gyöngyösre menekült, ahol egykori gimnáziumi tanárainál, a ferences kolostorban, a rendfőnök szobájában talált mintegy két hónapig menedéket. Miután kegyelmet kapott, budai villájába vonult vissza. Gazdag tudományos pályafutása révén nem véletlenül volt a 19. század egyik legismertebb orvosa, nyelvújítója, polihisztora. A magyar orvosi nyelv megreformálóját tiszteljük benne. Ő volt az, akik 1828-ban Bonctudományi szójegyzéket készített, és lefordította Hempel Adolf Fridrik kétkötetes munkáját, Az egészséges emberi test bonctudományának alapvonalai címmel. Ez volt az első magyar nyelven megjelent bonctani mű. Az 1843-ban jelent meg Természettudományi Szóhalmaz című kiadványa, amiben 40 000 szót gyűjtött össze, ábécérendbe szedve. Hazaszeretete, áldozatkészsége, humanizmusa példaértékű, munkássága a legnagyobbak köze emeli. Nevét Gyöngyösön a kórház mellett egy tér viseli. A Mátra Múzeumban a szegény sorsú szabómester fiaként Gyöngyösön született Bugát Pál emlékszobát nézhetjük meg. A hagyatékát 1969-ben kapta meg a múzeum, mely bútorokból, oklevelekből, festményekből áll. Bugát Pál naplója pedig a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban látható, a tervek szerint hamarosan megjelenik reprint kiadása.
Török Ignác
1795.június 23-án Gödöllőn született Török Ignác, aki 1809-1811 között a gyöngyösi gimnázium diákja volt. Az 1848-49-es szabadságharc honvéd tábornoka az aradi vértanúk egyike volt. Pályafutásáról röviden annyit, 1816-ban lépett be a császári hadseregbe, ahol az 1848-as forradalom kitöréséig alezredesi rangig jutott. A későbbi honvéd tábornok az évek során Lembergben és Zágrábban teljesített szolgálatot, 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet, köztük Klapka Györgynek és Görgei Artúrnak. A szabadságharc alatti eseményekből mindenképpen ki kell emelnünk, hogy Török Ignác kitartásának köszönhető, hogy Komárom, a Duna-parti erősség egészen a dicsőséges tavaszi hadjárat megindulásáig kitartott az osztrák ostromlókkal szemben. 1849 tavaszától hadépítészeti feladatokban vállalt szerepet, nevéhez kötődik többek között a Hentzi-féle budai erődítések lebontása és az Esztergom-párkányi hídfő megtervezése. 1849 júliusban, a szabadságharc végső szakaszában Szeged környékén, a Tiszánál vezetett sáncépítési munkálatokat. Török Ignác személyében az 1848-49-es szabadságharc egyik legjelentősebb stratégáját tisztelhetjük, akinek elméleti, hadmérnöki tudása kiemelkedő volt. Gyöngyösön utca viseli nevét, emléktáblája a Kolping ház falán látható.
Almásy Pál
1818-ban született Gyöngyösön, nagyapja, Almásy Pál fiumei kormányzó, koronaőr és Arad megyei főispán volt. Édesapja, Almásy József Gömör megyei főszolgabíró, volt. Almásy Pál Egerben végezte jogi tanulmányait, 1838-ban tett ügyvédi vizsgát, kezdetben birtokain gazdálkodott, majd táblabíróként dolgozott. Az 1843–44-es pozsonyi országgyűlésen Heves vármegye követeként az ősiség törvény eltörléséért küzdött, majd 1845-től a megye alispánja lett. 1846-tól a Heves megyei Takarékpénztár egyik alapítója és első elnöke. 1848. nyarán a gyöngyösi kerület az első népképviseleti országgyűlés tagjává választotta. 1848. november 6-tól rövid ideig Mosony városában kormánybiztosként tevékenykedett, majd december 10-én Heves megyei kormánybiztos lett, feladata volt a megye harcba állítása és a hadsereg ellátásának megszervezése. 1849 elején csatlakozott az akkor már Debrecenben működő országgyűléshez. Érdekesség, 1849. április 14-én ő hirdette ki a Habsburg-ház trónfosztását deklaráló Függetlenségi Nyilatkozatot. 1849. július 2-án lemondott házelnöki tisztségéről, a menekülő országgyűlést Szegedre már nem követte. A világosi fegyverletétel után Szilvásvárad környékén bujkált, 1850 júniusában emigrált, közben a császári hadbíróság halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Kilenc év emigráció után tért haza, birtokait is sikerült visszaszereznie. A kiegyezés után birtokaira visszavonulva gazdálkodott. Az Almásy család tagja volt Almásy László Afrika kutató, akit az Angol beteg című népszerű film tett igazán ismertté. Emlékét tábla őrzi a Fő tér 8. számú ház falán, ami egykor az Almásy család tulajdona volt.
A forradalom és szabadságharc meghatározó alakjainak szobrait is felkereshetjük ünnepi sétánk alkalmával. A Kossuth szobor Gyöngyös belvárosában található, szemközt a Mátravasút végállomásával. Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása, szintén az ő nevéhez kötődik a Batthyány szobor is a Batthyány téren, amit A Fő tértől pár perce sétával érünk el, a lakóépületek tövében lévő aprócska téren található a szobor.
Végezetül álljon itt a legnagyobb magyar máig ható üzenete: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” (Széchenyi István)
2022. március 15.
Kápolnai Nagy Ágnes
