688 éve, hogy Károly Róbert várossá nyilvánította Gyöngyöst. A város történetéből szemezgetünk, de mutatjuk azt is, hogyan ünnepelték a jeles alkalmat a gyöngyösiek a hétvégén.
Gyöngyösön járva számtalan különleges látnivalóval tárul elénk, melyekről korábban mi is írtunk: a Szent Bertalan-templom, az Egyházi kincstár, a Ferences könyvtár, a Mátra Múzeum, hogy csak néhányat emeljünk ki. Valamennyi épület a város történetének egy-egy időszakára emlékeztet. Amikor ezeket felkeressük, érdemes kicsit visszalapozni az időben, benézni a falak mögé, mit mesélnek a kövek. A várossá nyilvánítás apropóján ma a város történetéből néhány érdekes részletet villantunk fel.
Károly Róbert 1334-ben emelte oppidum, azaz mezővárosi rangra Gyöngyöst, ettől kezdve Buda város rangjával és méltóságával azonos jogokat és kiváltságokat élvezett. A gyöngyösi polgárok jogot kaptak arra, hogy a földjeiken termett borral szabadon rendelkezzenek. Gyöngyös az északkelet felé irányuló kereskedelmi útvonal mentén a 14. században egyre inkább jelentős helységgé növekedett. Itt találkozott két fontos kereskedelmi útvonal, egyrészt a Budáról Kassa felé menő, másrészt a Felvidéket az Alfölddel összekötő pásztói útvonal. A várossá válás előzménye, hogy a feudális tartományurak elleni harcban Szécsényi Farkas Tamás vezetésével a város lakói a király mellé álltak, és véget vetettek a Mátravidéken a Csák Mátéval szövetkezett Csobánkák garázdálkodásainak. Egy 1342-ben kelt oklevél nevezi először Gyöngyöst városnak.
A másfél százados török uralom idején a város szultáni, khaszi birtok volt, kétfelé adózott. Fizetett a töröknek és fizetett a magyar földesúri hatóságoknak is. Ebben az időszakban a város fejlődése megtorpant, ám a szőlőkultúra fennmaradt. A hatóságoknak sok gondot okozott az, hogy a muzulmán katonák sem vetették meg a bor tilos gyönyörét, dulakodásaik napirenden voltak. A török világutazó Evlia Cselebi szerint 17 féle szőlő volt, és olyan bor termett, amelynek párját csak Tenedos szigetén találni. „E nagy város a Mátra hegy tövében s a Mátra folyó keresztülfolyik rajta és két részre osztja. Kertjei és tisztautcái vannak… …Borának nincsen párja sem Arábiában, sem Adsemországban, csak a Tenedosz-szigeti hasonló hozzá. Rózsazínű, fehér és zafírhoz hasonló sárga borai vannak, melyeket hosszúkás edényekben küldöznek ajándékul megízlelés végett. Fehér tejhez hasonló pálinkája is van. Tizenöt okára menő, ánizsmagos, szezámfűszeres, fehér cipókenyere nagyon ízletes. Szóval igen virágzó város ez.”(Evlija Cselebi: Gengös városa — Evlija Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Fordította és jegyzetekkel kísérte: dr. Karácson Imre Bp, 1908)
Bél Mátyás 1730-ban járta be a vármegyét, ekkor kereste fel Gyöngyöst és a Mátrát is. Érdekes, hogyan látta közel 300 éve a települést. „A Mátra ölében, egy napsütötte síkságon fekszik ez a szép és népes város. Nevét a Gyöngyös patakról nyerte, mely a közeli hegyekből ered, átfolyik a város déli részén, hajtja a malmokat. A Szent Bertalanról elnevezett főtemplom a piacon áll. A városháza a piactéren helyezkedik el, majd a Csapó és Solymos utcán végig nemesi kúriák következnek: a Haller-ház, az Orczy-, Almásy-, Dévay családok háza… A lakosság magyar, katolikus vagy református vallású, de van kevés német és több szlovák… A szőlők egy része a várostól nyugatra elterülő síkságon helyezkedik el, oly közel a városhoz, hogy beleérnek az udvarokba, másik részük a Sárhegy napsütötte lejtőin kelet felé, valamivel távolabb a várostól. Mindkét szőlővidék – a síkságiak és a sárhegyiek, a Mátra erdeivel, hegyeivel a háttérben – derűs benyomást keltenek a szemlélőben.” (Bél Mátyás: Heves vármegye ismertetése 1730-35.)
1887 májusában alakult meg Hanák Kolos kezdeményezésére a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya, hazánk első turisztikai egyesület. „Mind nagyobb tért hódít társadalmunk minden rétegében a testet edző, a kedélyt vidító és nemesítő turistaság. Hogy az ország összes szebb vidéke ismert és turistának hozzáférhető legyen, azon munkálkodik a Magyar Turista Egyesület és ez iránybani működése egyuttal a nemzetiségi, közművelődési, nemzetgazdasági érdekeket is önzetlenül elősegélvén, az Egyesület minden magyar ember pártolására érdemes! Az Egyesületet az önálló működésű osztályok tagjai alkotják. Oly Osztály a Mátravidékre nézve a Mátra Egylet, évi 2 frt tagsági díjjal” (Hanák Kolos Mátrai kalaut 1887). Trianon után, a kedvelt felvidéki üdülőhelyek elvesztésével különösen felértékelődött a Mátra idegenforgalma. Dr. Puky Árpád a város legendás polgármestere hamar felismerte a Mátrában rejlő turizmus jelentőségét: a hegyvidéket gyógy- és üdülőhellyé, valamint a téli sportokra alkalmassá kívánta fejleszteni. A fejlesztések elsősorban Benét (ma Mátrafüred) érintették, amelyet 1935-ben hivatalosan is üdülőhelynek minősítettek. 1926-tól már keskeny nyomtávú kisvonat szállította a kirándulókat Gyöngyösről Mátrafüredre, ahol a megnövekedett idegenforgalom ellátására egyre másra épültek a panziók, sőt a fővárosiak is előszeretettel vásároltak is telkeket és építkeztek rájuk.
Ma Gyöngyös és környéke a mátrai turizmus meghatározó része, így amikor a várossá válásra emlékezünk, érdemes tisztelegni mindazok előtt, akik már évszázadokkal ezelőtt is járták e vidéket, és feljegyezték értékeit.
Vasárnap Gyöngyös várossá nyilvánítását ünnepelték a helyiek. Színes forgatag kelt életre, a hagyományoknak megfelelően a Mátra Múzeumtól indult Gyöngyös Város Barátainak Köre országosan is ismert rendezvénye, a XIX. századi piac. Czímer Tamás örökítette meg látványos eseményt:
2022. május 30.
Kápolnai Nagy Ágnes
Képgaléria: Czímer Tamás
