Egészen különleges bemutatóval készül a gyöngyösi Ferences Könyvtár a szombati Múzeumok éjszakája programra. Majd tíz év után ismét eredetiben látható a Schöffer-Fust Biblia. Mutatjuk a részleteket, és bepillantunk a kötet kalandos történetébe is.
A Ferences Könyvtárban szombaton két alkalommal, fél négykor és fél ötkor várják az érdeklődőket, akiket Fáy Zoltán, a műemlékkönyvtár vezetője kalauzol majd. A program különlegességét az adja, hogy az 560 éves Schöffer-Fust Bibliát lehet látni, amely Magyarország legrégebbi, nyomtatott Szentírása. A Biblia több kötetnyi egyéb értékes könyvvel és kegytárggyal együtt a ferences kolostor egyik megszüntetett csigalépcső lejáratából került elő véletlenül1998-ban. Az 1999. februárjára befejeződött restaurálást követően a könyv eddig mindössze három alkalommal volt látható Gyöngyösön, egyébként Budapesten őrzik. A Fust-Schöffer féle 48 soros Bibliából összesen hét darab ismeret a világon. Ebből kettő teljes és ép példány van, az egyik a Vatikánban található, a másik az itt megtalált.
A könyv történetéről emeljünk ki, hogy amikor 1998-ban az elfalazott lépcsőfeljáróban több más értékkel együtt megtalálták ezt is, szinte hihetetlen, de több mint negyven év után épen került elő. A lépcsőfeljáró ma is látható az érdeklődők számára. A gyöngyösi könyvtár ékének számító Biblia tehát hosszú évtizedekig rejtve volt mindenki elől. A ferences rendházban 1950 augusztusában nyilvánvalóan a Rákosi-rezsimtől tartva jelentős mennyiségű iratot falaztak el Oberten Odiló utasítására a ferences kispapok. 1998. április 28-án találták meg, csupán a véletlen műve, hogy előkerültek a dokumentumok, meglehet, soha nem kerülnek napvilágra, ha az épület felújítását irányító Harsányi István építésznek nem tűnik fel, hogy az egyik fordulóban indokolatlanul vastag a fal. Szinte senki sem emlékezett már az egész históriára, hiszen hajdanán, az iratok elrejtésében segédkező, és örökre titoktartást fogadó testvérek közül is már csak kevesen éltek akkor, például Paskai László bíboros-prímás, Esztergom-budapesti érsek. Ekkor került elő a Biblia mellett a rendház számadáskönyve is, amit 1700-ban kezdtek el vezetni a gyöngyösi testvérek.
A Biblia nyomtatása is igen kalandos volt, Gutenberg nyomdája igen lassan készült az első 42 soros első bibliával. Tőkéje nem lévén kölcsönt vett fel Fust úrtól, amit azonban nem tudott visszaadni. A kölcsönadó egyre türelmetlenebbül várta vissza pénzét. Gutenberg féltette a nyomtatás titkát, a szétszedhető betűkészletet, így segédeitől titoktartást követelt, hogy nem adhatják ki tudását. A kölcsönadó cselhez folyamodott, Gutenberg legjobb tanítványának Schöffernek felajánlotta, hogy hozzáadja a lányát. Így jött létre a világ második nyomtatott bibliája, azonban a nyomda hosszú életet nem élt meg, mert leégett. Az 1462-ben nyomtatott Biblia a 18. századtól kezdve volt a gyöngyösi ferencesek tulajdonában. A feljegyzések szerin ezt a kötetet Krakkóban adta el Fust János, a könyv végi pirosbetűs bejegyzés erről tanúskodik. Gyöngyösre már a kaplonyi ferencesektől került később.
Mindezekről is hallhatnak az érdeklődök a programon, ahol a tervek szerint egy rövid filmet is levetítenek a Biblia megtalálásáról. Mivel a világon ritkaságnak számító Biblia nagyon ritkán látható eredetiben, így mindenképpen egy különleges program várja az érdeklődőket.
2022. 06. 24.
Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes
Kiemelt fotó: oszk.hu – Szent Pál Rómaiaknak írt levelének kezdete a gyöngyösi Schöffer-Fust Bibliában. Mainz, 1462.
