A Mátrai Visszhangok Vegyeskar a napokban a Mátrához kötődő írók, költők, zeneszerzők munkásságából kötött egy csokorra valót, és egy különleges kulturális eseményt szervezett, melyben más művészeti ágak is helyet kaptak.
A kórus záró éneke Orazio Vecci „Néked zeng az a dal” kezdősorai pontosan tükrözték az esemény egyedi hangulatát. „Néked zeng ez a dal, szívünk téged ünnepel ma” – ezekkel a szavakkal köszönte meg Vajk Zsuzsa, a Mátrai Visszhangok Vegyeskar karnagya a jelenlévőknek, hogy részt vettek az eseményen. A karnagy láthatóan meghatottan idézte fel, hogy nehéz két éven vannak túl, hiszen elvesztettek kórustagokat, fellépési lehetőségeket, ám most mégis együtt ünnepelhetnek, számukra hatalmas öröm, hogy újra sokak előtt énekelhetnek. A szép számú közönség pedig láthatóan nem akarta elengedni a több mint húsz fős kórust. Megindítóan szép része volt a programnak, amikor két ének is felcsendült azokból, amit az elmúlt évben, Ferenc pápa látogatásán is hallhattak az érdeklődök. A Mátrai Visszhangok Vegyeskar is részese volt a pápalátogatásnak, hiszen tagjai voltak a Hősök terén éneklő több mint kétezer énekesnek.
A Mátrához kötődő írók, költők, zeneszerzők művei kerültek színpadra, bár a recski művelődési ház kertjébe tervezték a teraszrendezvényt, ám a szombati vihar elől biztonságosabbnak tűnt, hogy a nagyterembe költöztessék át a programot. A felcsendülő művek között érdekességeket hallhattunk Kodály Zoltánról, Sík Sándorról, Oravecz Imréről, Bárdos Lajosról, ezeket Baráth Zoltán az egri Gárdonyi Géza színház színművésze ismertette, aki a szünetben hozzáfűzte, igyekezett eddig kevésbé ismert tényeket összegyűjteni a műsoron szereplő írókról, zeneszerzőkről.
Kodály Zoltánról megtudtuk, a galántai otthon megismertette a hangszerekkel, a klasszikus és romantikus zene számos értékével, a falu népe pedig belé oltotta a népdal szeretetét. A nagyszombati érseki főgimnáziumban folytatott tanulmányai mellett a saját erejéből megtanult hegedűn, gordonkán és zongorán játszani. Zeneirodalmi és technikai ismereteit, szinte minden irányítás nélkül, a székesegyház kottatárának partituráiból sajátította el. A nagy pályatárs és barát, Bartók Béla visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy „A század elején a legkülönfélébb apostolai támadtak az egészséges életmódnak. Kodály az elsők között igyekezett jónak látszó javaslataikat megvalósítani, vegetáriánus életmódot folytattak, lehetőleg nyers koszton, aludttejen és salátán éltek, és másokat is igyekeztek erre rábeszélni. Így én Kodály hatására húsevés nélkül nőttem fel, a nap és levegőkúra azonban mindnyájunknak bevált és Kodály megmutatta a modern testedzés módszereit is.” Kodálynál a reggeli egy pohár joghurt és néhány szelet megvajazott Graham kenyér volt. Aztán tusolás következett, és az egész test módszeres ledörzsölése. A zeneszerző a Kneipp kúrát is nagyra tartotta, epefájdalmait is így enyhítette. A Kodály házban a főétkezések többnyire zöldségből álltak. Kodály általában keveset evett, húst pedig igazán ritkán. A csont nélkül pirított, párolt karajt kedvelte, héjában sült burgonyával, amit teljes egészében elfogyasztott, hiszen ő már tudta, a héj alatt bújnak meg a legértékesebb tápanyagok. Hetente háromszor tálaltak tésztafélét, darás metéltet, kiflikochot (kicsit hasonlít a máglyarakáshoz), csodálatos, remegős túrós csuszát jól megtejfölözve, sütőben átsütve. Tésztáját a szakácsnő gyúrta. A mindennapi sétákhoz élete végéig ragaszkodott, utána délutánonként citromdzsemmel ízesített fodormentateát ivott, és ezzel kínálta köröndi otthonába betérőket is.
Az est szerkesztői olyan költőkben gondolkodtak, akiknek jelentős szerepük van a mátrai életérzés megfogalmazásában. Így természetesen Sík Sándor költő, piarista tanár, tartományfőnök, műfordító, cserkészvezető is szóba került. Mint a Mátra című versének sorai ma is olvashatók a mátraszentimrei templom bejárata mellett, „Állani némán, mint a Mátra..”. A prózai idézeteket a kórus tagjai olvasták fel, az ének és a próza eggyé vált ezen az estén. Érdekes idézet hangzott el Sík Sándort naplójegyzetéből: „Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom, még senkit nem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz magyarrá még az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát, a magyarságot erkölcsi küzdelemnek, Isten sürgette cselekvésével úgy kell kiküzdenie. Magyarnak lenni, erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni gondolatot.”
Kodály Zoltán Fúj süvölt a Mátra szele című munkáját a közönséggel együtt énekelte a kórus, messze szállt az ének ezen az estén. A kórus műsora után Baráth Zoltán színművész zenés produkciója következett, majd Kalmár Panni jazz műsorát élvezhették a vendégek. A kórus tagjai ezt követően megvendégelték a vendégeket, és az estet közös táncolással fejezték be.
2022. június 28.
Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: Baráth Zoltán
