Jó egy éve jártunk Tarnaszentmárián a falunapon, amikor egy hangulatos, családias rendezvénybe csöppentünk bele. Kicsik és nagyok, fiatalok, és lélekben fiatalok megtalálták akkor a maguk helyét a tágas sportpályán.
Az időjárás akkor sem volt hűvös, de sokkal kegyesebb volt hozzánk, mint az ebben az évben. A hetek óta tartó aszály miatt a tavaly zöld fű az idén szinte szavannai állapotokat mutat, a hőmérőre nem mertünk nézni. A kihelyezett párakapuk alatt viszont nagy volt a forgalom, ebből a fotókat utólag személő is hőmérsékleti rekordokra gyanakodhat.
A vendéglátásra nem lehetett panasz, mert a gazdagon készített gulyás mellé a süteményes tányérokra is jutott harapnivaló, így a plakáton meghirdetett előadások közben mindenki kedvére fogyaszthatott, amit megkívánt.
Flesch Gabriella polgármester köszöntője és köszönő szavai után a Verpeléti Tarnamenti Dalkör lépett az árnyékos színpadra, akiket a Kápolnai Margaréta Népdalkör nótásai követtek.
Tavaly már nagyszerű szórakoztató előadással lepett meg bennünket Siska Roland és felesége, idén sem volt ez másképp. Roland Tarnaszentmária kedvenc postásfiúja, ezért dupla népszerűségben fürdik a településen – méltán megérdemelve.
Jónás Péter sem volt ismeretlen számunkra, aki idén is örök slágerekkel szórakoztatta az egybegyűlteket az Apostol együttestől, vagy a Neoton Famíliától, de számos más, jól ismert magyar előadótól.
Péter előadása után kihúzták a tombolát, ahol a nyertesek örvendezve fogadták a különböző összeállítású csomagokat.
A folytatásban Gyöngyösi Kis Anna lépett fel, aki számos nóta éneklése közben arra is figyelmet szentelt, hogy közönsége ne kényelmesedjen el a nézőtéren. Összeállításának második felében már csak az nem ropta a táncot a színpad előtt, aki szégyellősebb volt az átlagnál. Anna azonban velük is megbirkózott: az utolsó néhány nótára szinte mindenkit táncba hívott – sikerrel.
Utolsó előadóként egy hangszeres trió lépett fel: a Lóca együttes. Élő hangszeres előadásuk igazi kuriózum volt a programok között, bizonyára mindenkinek a szívébe lopták magukat gyermekdalaikkal.
A nép játszótéren a rekkenő hőség ellenére az idén is jókat lehetett játszani, és az ugrálóvár sem maradt látogató nélkül. A verpeléti tűzoltóautó pedig most is igazi kedvenc volt, a locsolótömlőkből érkező vízsugár elől most sem menekült senki, ebben a hőségben igazi móka volt a zuhogó víz útját állni.
A rekkenő hőség ellenére a jókedv végig kitartott, és a Mátra kapujában megtalálható kicsiny falu egy nagy családként újra megmutatta, hogy milyen jó együtt lenni, együtt mulatni, és találkozni szeretteikkel.
Köszönjük a szíves vendéglátást, jövőre ugyanitt találkozunk!
2022. 07. 24.
Kékes Online, Gyetvai Péter
Fotó: Gyetvai Péter
