A Vachott Kör és a Gyöngyösi Műhely kortárs művészeinek, illetve az érdeklődő irodalombarátoknak, a versek, prózák és festmények szerelmeseinek öt napon át adott otthon a Markazi Kézműves Ház. Az érdekes és tartalmas rendezvényt az Irodalmi Szemle című folyóirat szerkesztője nyitotta meg, aki arról is szólt, hogy az irodalom egy intézményrendszer, ahol a szerkesztőkre fontos feladat hárul.
– Szerkesztőként az a dolgunk, hogy – mint egy jó bába – világra segítsük az alkotást, nem közösen írunk az íróval, hanem az elakadásokkor, a gondolati megbicsaklásoknál segítjük őt tovább, – mondta Juhász Tibor, aki a szerkesztés mellett maga is író, költő.
A Vachott Kör Irodalombarát és Alkotói Egyesület öt éve alakult a mátraaljai városban. Az akkor hiánypótló kezdeményezés mára egyre nagyobb elismerésnek örvend.
– Folyamatosan nő a taglétszám, egyre nagyobb igény van a közös összejövetelekre, könyvbemutatókra – mondta Molnár G. Krisztina. Az egyesület elnöke hozzátette, hogy a Gyöngyösi Műhellyel közös munka, mindannyiuk számára öröm és inspiráció.
A piktorok sem maradtak előadó nélkül az alkotótáborban, hiszen az ecseteket félretéve a gyöngyöspatai Molnár László festőművészt hallgathatták meg, aki nemcsak az életútjáról mesélt, hanem szólt a festészeti irányzatokról, korszakokról is. Illetve az úgynevezett festőjógáról is beszélt, amely az alkotó korszakonkénti stílus- és gondolatvilág váltását jelenti, az egyéniség kiteljesítésére való törekvést.
A Gyöngyösi Műhely egyébként az idén ünnepli 38. évfordulóját, tudatta Paksy Marica. Az alkotóműhely elnöke hozzáfűzte, hogy nagyon várják a fiatal művészeket köreikbe. – A városból és környékről érkező tehetségeknek nagyon örülünk, hiszen a tagok munkáiból évente többször is szervezünk kiállításokat, s nyaranta alkotótáborokat
Dr. Lisztóczky László, József Attila-díjas irodalomtörténész előadására is sokan voltak kíváncsiak, a markazi kötődésű irodalmár a XIX.-XX. század jelentős költőit, egy-egy számára kedves versen keresztül mutatta be, és az előadás utáni kötetlen beszélgetésen szó esett még a mai magyar irodalmi élet problémáiról, nehézségeiről, a kialakult tendenciákról is. A hozzászólások során Podlaviczki László verseiből és a Debrei Mátyás által megzenésített versekből is hallhattak előadást az érdeklődők.
A következő napokban Morvai Ferenc, nagyvállalkozó arról a nemzetközi expedícióról beszélt, amelyen ő maga indult Petőfi Sándor sírját felkutatni.
Balla Ferenc rádiós szerkesztő a gyöngyösi irodalmárokhoz már nem első alkalommal látogatott el. A Kassák Lajos díjas prózaíró, szerkesztő ez alkalommal néhány verses műfajt mutatott be, s elemzett mélyebben, illetve áttekintést adott a magyar és világtörténelmi folyamatok magyarságra gyakorolt hatásairól is. A beszélgetésbe többen bekapcsolódtak tapasztalataikkal, irodalmi jellegű kérdéseikkel.
Ha pedig írás, akkor a grafológia sem maradhatott ki a programsorozatból. Lovász Béláné grafológus, irodalmi szerkesztő ez alkalommal is vállalta, hogy a vállalkozó kedvűeknek mond néhány jellemzést az írásukról, s érdekes feladatokon keresztül inspirálta az önismeretre a jelenlévőket.
A gyöngyösi alkotók a markazi önkormányzat jóvoltából idén már második alkalommal kapták meg a kézműves házat, ahol a festők az udvaron álló hatalmas fák árnyékában ragadtak ecsetet, míg az irodalmárok a fedett szín alatt ültek körbe és verseltek a héten. Az amatőr művészek a Markazról készült festményeket fel is ajánlották az önkormányzatnak, amelyeknek ünnepi átadását szeptember elsején tartják a Vachott Sándor Városi Könyvtárban, így ezek az alkotások hamarosan a község felújított polgármesteri hivatal falait díszítik majd.
2023. augusztus 19.
Forrás: sajtóközlemény, Hliva Éva
Fotó: Molnár G. Krisztina
