A mai nap zsolozsmájában így éneklünk:
Ó, Istenszülő Szűzanya,
a földiek fénysugara!
A szolga-ember ím szabad
s a Fény fia lett általad.
Királyi szűzlány, Mária,
Dávid házának magzata:
de méltóbb nemességet ad
minden ősödnél szent Fiad.
A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén.
Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8-a hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.
Kisboldogasszony a titulusa társégünk nemrég megújult gyöngyszemének, a gyöngyöspatai templomnak is. Régente az idősebb asszonyok felmentek a hegytetőre, „hogy meglássák a hajnali fényben Máriát.” Mezőkövesdi matyó hagyomány szerint a nap ezen a napon „játszadozva, táncolva kel föl: örül most Mária születésének”.
Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, s ezek kódexirodalmunkba is bekerültek. A 16. századi Teleki-kódex Anna-legendájában olvasható: „Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.”
Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe.
2023. 09. 08.
Kékes Online, Varga Kamill ferences testvér
Fotó: Gyetvai Péter
