A húsvétvasárnapot követő nap. Mint húsvét nyolcadába eső nap X. Pius (ur. 1903-14) rendeletéig (1911) munkaszünetes, nyilvános ünnep. 1998-tól hazánkban munkaszüneti nap, nem parancsolt egyházi ünnep.
A népéletben gazdag szokásvilága alakult ki. Az előző napok liturgiai ünneplései után már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe. Szokásai és játékai a húsvéti örömnek túláradó, de már elvilágiasodott megnyilatkozásai. Hagyományos mulatságai közül a legismertebb a húsvéti locsolás, innen ered a vízbevetőhétfő név.
Erdélyben ez ahajnalozás: a Nyárád mentén a 19. sz. végén minden valamirevaló székely legény kötelességének tartotta, hogy húsvét napjára virradóra kedvesének kapujára vagy más feltűnő helyre szép fenyőágat tűzzön a májusfa és az életfa variánsaként. Ha a falunak nem volt fenyvese, elmentek érte a negyedik, ötödik határba is. Ha pénzért vagy szép szóért nem kaphatták meg, ellopták. 2-3 fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették föl. Ahol ilyen fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték.
A magyar néphagyományban ezeken túl az emmauszjárás, illetve a mátkatál hordásának ideje.
2024. 04. 01.
Forrás: lexikon.katolikus.hu
Fotó: Pixabay, Mirella
