A szilveszteri szokások tárházának évszázados hagyományai vannak, számos közös elem van bennük, tájegységtől függetlenül. Természetesen a karácsonyi ünnepkör zárásaként a szilveszter már a mulatozásról szólt, a szokások nagy része pedig a gasztronómiához kötődik.
Íme néhány hagyomány!
Szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor szokás az összes ajtót kitárni, hogy az óév kimehessen, az újév pedig bejöhessen. Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa a következő évre szegénységet vetítenek előre, ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző. Ehhez tartozik, hogy az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni. Fontos az első újévi vendég is, állítólag szerencsés, ha az első látogató férfi. Nem szerencsés dolog újév napján hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót használni sem ajánlatos, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét. Újév napján az északi szél hideg telet, a déli szél korai tavaszt jelez.
Most pedig jöjjön a gasztronómia!
Újévkor disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét, szárnyas azonban semmiképp nem kerüljön az asztalra, mert az elkaparja a szerencsénket. Legyen viszont lencse, rizs, köles a tányérban, mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben.
Végül egy kis történelem:
1000. december 25-én koronázták meg Szent Istvánt – a 11. században még ez az év első napját jelentette – ezzel az Isten kegyelméből uralkodó európai királyok közé került. A Mátrában három templomot is Szent István tiszteletére szenteltek, a legismertebb a Felső-Mátra jelképének számító Három falu temploma, de említsük meg a recski és a kisnánai római katolikus templomokat is. Az óév búcsúztatása, az új esztendő köszöntése kapcsán érdemes ezeket is felkeresni, tisztelegni múltunk meghatározó eseménye előtt.
2023. december 31.
Kápolnai Nagy Ágnes
