Az önkormányzati választásra készülő Gyöngyösről kérdeztük a térség országgyűlési képviselőjét.

Országos ügyekben és Gyöngyösön egyaránt küzdelmes évet zártunk. Hogyan foglalná össze a kialakult frontvonalakat?

Embertpróbáló időszakban vagyunk, hiszen Európa közepén, az uniós közösség tagjaként, valamint egy háborúban álló ország szomszédságában nem lehetséges függetlenedni a körülöttünk zajló gazdasági és társadalmi folyamatoktól. A nagy megfejtéseknek és összeesküvés elméleteknek nem vagyok híve, itt sem kell túlgondolni: egész egyszerűen hazánk nem állt be a nemzetközi trendeknek bólogatók sorába, ezért számos ügyben fekete bárányként kell küzdenie. Viszont elszántan küzdeni mindig is tudtunk. Főleg akkor, ha a család, a biztonság, a természet törvényei és józan paraszti ész mellett kell kiállnunk. Magyarul, nemet mondunk az illegális migrációra, a túltolt nemi identitásvitákra, az energiafüggőséggel zsarolásra, a külföldi politikai befolyásolásra, vagy épp az ukrán uniós csatlakozás kockázatos ötletére. Ezek ugyan nemzeti ügyek, de a gyöngyösiek mindennapjait is meg fogják határozni a jövőben. Ha nem leszünk résen, sokkal hamarabb is, mint gondolnánk.

Gyöngyösi helyi ügyekben sem békés a hangnem, botrányok, és szokatlanul erős kijelentések szolgáltatnak hétről hétre vitaalapot.

Gyöngyösön az elmúlt két évtized során egy sajátos közéleti légkör alakult ki, mely engem meglepett, sőt, meg is döbbentett, mikor 2014-ben a választókörzetek átalakulásának köszönhetően Gyöngyöst is képviselni kezdtem az országgyűlésben. Ezt a légkört semmiképp sem lehet konstruktívnak nevezni. A tapasztalat általában előny a városvezetésben, de akkor viszont hátrány, ha a régi motorosoknak ugyanolyan régről hozott sérelmeik és betokosodott előítéleteik vezérlik a döntéseit. Gyöngyösön emiatt teljes közéleti szétszakadás tapasztalható, ahol alig van érdemi párbeszéd és vitakultúra. És nem csak jobb- és baloldal közötti szakadékról beszélek, jóval kisebb csoportok is mutogatnak egymásra.

Lehet felelőst vagy okot megjelölni a gyöngyösi közéleti légkör állapotára?

Hiba lenne, inkább mindenkinek először magába kell néznie, hogy ő hol felelős ezért: én is megtettem már. És találhatnék is döntéseimben olyat, amit ma másképp tennék. Azonban itt azt is érdemes megjegyezni, hogy az általam képviselt 56 településen számos baloldali érzelmű vagy épp egykori jobbikos településvezetéssel dolgozom. Velük kivétel nélkül sikerült megtalálnunk a közös hangot, kialakítani az eredményes munkakapcsolatot, a gyöngyösi városháza az egyetlen, ahol nem. Gyöngyösön a baloldali vezetés a saját elképzelései szerint igyekszik működtetni a várost, én pedig minél több állami beruházást és támogatást igyekszem idehozni, legyen szó útépítésről vagy az ipari park munkahelyeiről – párhuzamosság van, de a bizalom légköre, a közös gondolkodás kultúrája sajnos nem alakult ki.

Ha valami egy évtized alatt sem sikerül, akkor talán érdemes elgondolkodni a változtatáson?

Én a régi sérelmekben, és abban az érzelmi politizálásban látom a hiba egyik forrását, amikor az országos konfliktusokat azonnal és rendszeresen megjelenítik helyben, és tudatosan feszültséget gerjesztve ráugranak. Itt a városházi média a fegyver, a közösségi felületeik pedig a küzdőterek. Miközben ez biztosan nem szolgálja a békességet helyben, és gyakran túl sok köze sincs a helyi ügyekhez. A városvezetők személyei körül kialakul, és egymással is olykor ellenséges érdekcsoportok sem segítik a békés közéletet. Éppen emiatt örülök, hogy a jobboldalon Szókovács Péter polgármesterjelölt csapatában olyan jelöltek sora kér bizalmat a változáshoz a jövő évi választáson, akik a gyöngyösi belpolitika harcaiban nem vettek részt, nem sértettek, és nem egy szűk kört képviselnek. Szerintem ez a tettrekészség, ez a vérfrissítés hasznára lehet az itt élőknek, és Gyöngyös végre lehetőségeihez mérten fejlődhet. Ez jelenthet érdemi változást.

A jobboldalon már hónapokkal ezelőtt bejelentette indulását Szókovács Péter és csapata, azonban pár napja Nagy Attila is követte. Hogyan értékeli az első ismert ellenfelet?

Igen, hallottam róla, sőt, a bejelentésről szóló videóját is megnéztem. Ott is a jogos elégedetlenség és a változás igénye az elsődleges, ami reális vélemény és örömtelinek tűnő cél. Azt viszont majd eldöntik a következő hónapok, hogy ez mennyire őszinte és valós. Bízom benne, hogy az. Ki is fog derülni világosan, hiszen itt sem lesz nagy megfejtés, csupán egyszerű matematika, amit Nagy Attila bankárként nyilván pontosan tud is: ha kettéosztódnak a változást akarók szavazatai, akkor minden maradni fog a régiben.

 

2024. január 6.

Zelei Dániel

Fotó: Lénárt Márton