Mindenki másképpen játszik, és más módszert követve választja ki azokat a számokat, amelyektől a nyereményt várja. Bemutatunk hét különféle stratégiát, és azt is eláruljuk, hogy matematikai alapon hogyan érdemes okoskodni.
A lottó 1957-es indulásától kezdve “tömegsport” Magyarországon. Sokan próbálkoznak, főleg a milliárdos főnyeremények felhalmozódásakor, de csak keveseknek sikerül jelentős összeget nyerni. Ahány ember, annyi stratégia: van, aki a fix számokra esküszik, van, aki mindent a vakszerencsére bíz, és a gépi lottóval játszik. És vannak, akik meghatározott – olykor tudományosnak kikiáltott – módszer alapján döntik el, milyen lottószámokat ikszelnek be.
A főnyereményt természetesen bárki megnyerheti, aki játszik. Figyelembe véve, hogy az ötös lottón 1 a 43.949.268-hoz a telitalálat esélye, de még a hatoson is 1 a 8.145.060-hoz, szükség is van valamilyen nyerő stratégiára. Lássuk a lehetőségeket!
- Fontos évszámok a családból
A fix számokra építő játékosok talán legnépesebb csoportja az, amelyik családtagok születési évéből, a házasságkötés évéből, vagy más hasonló évszámok utolsó kettő számjegyéből merít. Az érzelmi alapú játék tipikus példája, amikor a játékos abban bízik, hogy ezek a “szerencsés számok” majd szerencsét hoznak.
- Szerencseszámok
Itt is fix számokról van szó, amelyek a híveik szerint “tuti nyerők”. Népszerű szerencseszám például a 7 vagy a 13, de a Szerencsejáték Zrt. szerint a 3, a 21, a 66 és a 77 is a legtöbbször játszott számok között van. A szerencseszámokkal azonban érdemes óvatosan bánni, mert akár jelentősen is csökkenthetik a nyerési esélyeinket – erre a cikk végén bővebben kitérünk.
- Hideg és meleg számok
Ennek a stratégiának követői azt nézik, hogy egy-egy számot mikor húztak ki utoljára, illetve milyen sűrűn szokták kihúzni. Az olyan számokat, amelyeket már régen sorsoltak ki, hideg számoknak nevezik. Az olyan számok, amelyek egymás után többször is, sűrűn a nyerőszámok között vannak, a meleg számok. Itt két nagy táborra oszlik a játékosok csoportja. Az egyik azt vallja, hogy minél régebben húztak ki egy számot, annál valószínűbb, hogy a következő sorsolásnál sor kerül rá. A másik tábor szerint éppen fordítva: minél többször húztak ki egy számot, annál jobban “be van melegedve”, vagyis annál valószínűbb, hogy legközelebb is nyerni fog.
A Szerencsejáték Zrt. adatai szerint egyébként Magyarországon az ötös lottó történetében a 3, 75, 77, 66 és a 69 az öt legtöbbször kihúzott szám. Erre az ötre pedig a legkevesebbszer került rá a sor: 88, 62, 87, 5.
- Páros és páratlan lottószámok
Ez az elmélet azt mondja, hogy a legritkább esetben húznak ki csak páros vagy csak páratlan számokból álló számsort a lottóban. Erre van tehát a legkevesebb esély. És mire van a legtöbb? Nos az elmélet hívei szerint a két páros, három páratlan számból álló kombinációk a leggyakoribbak. Vagyis akkor van a legnagyobb esélyünk, ha az öt számot így válogatjuk össze.
- Geometriai alakzatok
Ennél a módszernél nem a számokat nézzük, hanem a szelvényt – pontosabban az azon lévő képzeletbeli alakzatot. Rajzolhatunk rá például egy képzeletbeli négyzetet, aminek a csúcsain és a közepén található számokra tippelünk. A lehetőségek száma szinte végtelen, és bár van benne rendszer, valahol mégis a véletlenre bízzuk a dolgot.
- Bízzunk mindent a véletlenre
Az abszolút szerencsejátékos hozzáállás, amikor mindent Fortuna kegyeire bízunk. A kritikusai szerint, akik általában fix számokkal jászanak, kissé nihilista megközelítés. A matematikusok szerint azonban semmivel sincs kevesebb esélyünk ilyen módon nyerni, mint például fix számokkal. A legtisztább fajtája talán a gépi lottó, amikor a számítógép tippel helyettünk.
- Híres lottószámok
Ebbe a kategóriába híres emberek kedvenc számai, vagy népszerű filmekben elhíresült számok tartoznak. Ilyen például a Valami Amerika című filmben szereplő 1, 2, 3, 4, 5-ös kombináció, amivel a filmben ötös találatot értek el. A Szerencsejáték Zrt. statisztikái szerint a mai napig népszerűek a lottójátékosok körében ezek a számok.
Akkor hogyan (ne) lottózzunk?
A valószínűség-számítás atyja, Blaise Pascal matematikus mondása volt, hogy “a golyónak nincs emlékezete”. Ő a rulettgolyóra gondolt, de tökéletesen igaz ez a lottószámokra is. Tehát – a hideg/meleg számok elméletével szemben – az, hogy melyik öt számot sorsolják ki a következő húzáskor, teljes mértékben a véletlen műve. Az ember ösztönös késztetése, hogy mindenütt rendszert, akár rejtett összefüggéseket keressen. Hiszen az ilyenek felfedezése első látásra véletlennek tűnő eseménysorozatok esetében hatékonyan segítette a túlélésben. Így aztán ott is rátalál ilyenekre, ahol valójában sosem voltak – mint például a lottó nyerőszámok esetében. Azonban, míg a természetben ritkák az egymástól teljesen függetlenül bekövetkező eseményekből álló folyamatok, a lottó esetében éppen ez a helyzet.
Ez alapján tehát mindegy, hogy fix számokkal játszunk, vagy változóakkal, hogy a családtagjaink fontos évszámait vagy geometriai alakzatokat alkalmazunk – ez pedig elég kiábrándító lehet a lottójátékosok többségének. De azért van valami, amivel érdemben befolyásolhatjuk a nyerési esélyeinket.
Ha ugyanis sikerül nyernünk, de mások is eltalálták a nyerőszámokat, a nyereményen osztoznunk kell. Ezért nem jó ötlet a népszerű szerencseszámokkal játszani, vagy az éppen trendi, divatos stratégiát alkalmazni.
Az esélyeinket az is jelentősen csökkenti, ha megnő a játékban lévő szelvények száma. erre tipikusan akkor kerül sor, amikor halmozódik a nyeremény. A több milliárdos összegek persze nagyon csábítóak, de nyerni mégis nagyobb esélyünk van akkor, amikor jóval kisebb a nyeremény, és kevesebben játszanak.
2019. június 4.
Kékes Online
Fotó: pixabay
(x)
