A falvakban általában sátras lagzit tartottak, melyekhez számos hagyomány tartozott, ezek egyike volt a hatalmas lakodalmas kalács készítése. Ebből a finomságból csomagoltak minden vendégnek, és azoknak a családtagoknak, akik nem tudtak részt venni az esküvőn. Ezt a régi, ám sok helyen ma is élő hagyományt viszi tovább Hadobás Andrea Markazon.

Andrea, hogy jut valakinek eszébe, hogy ilyen, nem kevés munkát és energiát igénylő sütemény készítésébe fogjon?

Mindenkinek vannak gyermekkori emlékei, nekem ez a nagymamám, Tera mama kalácsa volt. Amikor készítette, az egész utcát belengte a vanília, citrom, mazsola bódító illata. Előttem van a kép, amikor a kemencéből kivették a kalácsokat, semmihez sem fogható érzés volt várni arra, hogy felvágják és megkóstolhassuk ezeket. Természetesen nekünk, gyerekeknek a legkisebbet szelték, így mindig jutott belőle, és persze elmondhattuk a véleményünket is. Évtizedek teltek el, és egyszer csak azt éreztem, a nálunk készülő, máshoz nem hasonlítható markazi lakodalmas kalács titkát éltetni kell. Így, talán az utolsó pillanatban sikerült a nagymama örökségét továbbvinnem. Sokan segítettek, akik már akkoriban is fontosnak tartották, hogy ez a hagyomány megmaradjon.

Mennyire része a mai esküvőknek ez a kalács?

A lakodalmas kalács a régi falusi menyegzők természetes velejárója volt, sok helyen már a násznép vonulásakor, az úton is osztogatták. Amikor a templom felé tartott a vendégsereg, mindenki kíváncsi volt a menyasszonyra, így természetesen kaptak kalácsot a nézelődök is. Örömteli, hogy ma ismét nagyon sokan keresik a kalácsot, újra része az esküvőknek. Általában a nagy, majd ötkilós édesség a menyasszonyi torta mellé kerül az asztalra, azzal együtt vágják fel. Sőt, egyedi díszítést is kap az esküvői kalács. Ennek dekorációját már nem én készítem, hanem az adott helyszínek alakítják ki. Érdekes, hogy szinte minden falunak megvolt a saját receptje, ízesítése. Emlékszem Gyöngyössolymoson például vaníliásat sütöttek. Mondhatjuk, olyan ez, mint a töltött káposzta, mindenhol főzik, ezzel együtt mindenhol más a sajátos ízvilága.

A kalács receptje generációról generációra öröklődött Önöknél is. Az idők folyamán számos dolog változott, az alapanyagok, sok esetben az egyéni érzékenység befolyásolja az étkezési szokásokat. Hogyan lehet ehhez alkalmazkodni?

Van, ami állandó, és amihez ragaszkodom, ez pedig az, hogy én is kemencében készítem a kalácsot. A dagasztást azonban már géppel végzem, hiszen háromszor kell keleszteni a tésztát. Elsősorban továbbra is a nagy méretű lakodalmas kalácsot készítem, ám van a kisebb testvére, az két és fél kilós. Egy esküvőre azonban ebből a kisebből is van úgy, hogy egy tucatnyi készül. Időigényes munka, legalább négy-öt órán át tart.

Az Ön kalácsai rég túlnőttek az esküvőkön, hiszen számtalan eseményen lehet a velük találkozni. A markazi rendezvényeknek állandó szereplője a kalács, amelynek látványa már önmagában is meghökkentő, pontosan az Ön által említett akár ötkilós méret okán. A süteményhez azonban minden esetben társul egyedi népviselete. Miért tartja ezt fontosnak?

Meggyőződésem, hogy a hagyományaink megőrzése és továbbvitele alapvetően fontos. Önmagában a kalács is fontos, de a kép így teljes, és a visszajelzésekből tudom, hogy a vendégek az egyes rendezvények után a kalácshoz hozzákötik az én népviseletes megjelenésemet is. A kettő együtt érték, amit én is szeretnék majd továbbadni. Ezért is tartom fontosnak, hogy a szülőfalum eseményein ott legyek, illetve, ha hívnak, akkor máshol is megjelenjek. A saját termékem mellett ez alkalmas arra, hogy Markaz értékeit is bemutassam.

Főállásban a Mátra-völgyi Óvoda intézményvezetője, így adódik a kérdés, tervezik esetleg, hogy a gyerekek akár már az óvodában megismerkedjenek a markazi kalács készítésével?

Igen, keressük a megoldást, hogyan lehet ezt kivitelezni. Fontos azért is, mert zöld óvodaként ez is a programunk része. Érdeklődés van a felnőttektől is arra, hogy részt vegyenek a készítés folyamatában, ehhez azonban még nincsenek meg a feltételek.

Addig is, amíg lesz olyan hely, ahol a dagasztástól a sütésig mi magunk is kipróbálhatjuk, marad a kóstolás. Andrea elmesélte még, hogy bár egy régi hagyomány elevenedik meg, de a visszajelzések alapján sokan keresik a kalácsot húsvétra is, sőt, nem egy esetben sima hétvégi falatozáshoz is kérnek tőle, ami adalékanyagoktól mentes és a kor követelményeinek megfelelően már kevesebb cukorral készíti.

 

2020. február 3.

Kápolnai Nagy Ágnes

Fotó: Pecze Szabolcs