Minden ősz kedvelt és népszerű programja a szarvasbőgés, a Mátrában sok településen találunk olyan helyet, ahol szerencsével egyedi élményben lehet részünk.
Az Egererdő Zrt. szervezésében Gyöngyösről a Szalajkaházig vonatkoznak az érdeklődők, ahol Dudás Béla vezetésével előadást is hallhatnak a résztvevők. Az erdei séta előtt trófeabemutató színesíti a programot. A felsőtárkányi kirándulást választókat Németh Lajos és Varga-Seres Gábor kíséri, Kakukk János emellett vadásztörténeteket mesél majd. Érdemes időben regisztrálni, hiszen helyek korlátozott számban vannak csak.
A gímszarvas párzási időszaka a Mátrában jellemzően szeptember 15-tel kezdődik és a hónap végéig tart. A gímszarvas éjszaka él aktív életet, így a bőgés is jellemzően ekkor történik. Ebben az időszakban sokszor napközben is lehet hallani a példányok hangját. A szarvasok násza a Mátra teljes területére jellemző, természetesen nagyobb aktivitás az elzártabb, kevésbé látogatott területrészeken észlelhető, így például Mátraszentimre és a Felső–Mátra csendesebb, erdőszéli részein biztosan lehet bőgést hallani. Fontos tudni, hogy az erdőjárókra, turistákra semmilyen veszélyt nem jelent ez az időszak. A normál körülményekhez képest csak annyi a változás, hogy ezekben a hetekben a bikák aktívabbak, máskor rejtett életük nyitottabbá válik.
De pontosan mi az a szarvasbőgés?
A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról, és nem utolsó sorban pozíciójukról. A bőgés tehát egyfajta versengés a bikák között.
A versengés a tehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. Az állatok a találkozás során felmérik az erőviszonyokat, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Amennyiben még itt sem egyértelmű, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a birkózás. Természetesen időnként megsérülnek, ez óhatatlanul előfordul. Az agancs azonban alakjából adódóan nem a sérülések okozására, hanem éppen a sérülések elkerülésére szolgál. A hosszú száron található ágak egymásba akadnak, ezzel akadályozva meg a másik bika megszúrását. Ennek ellenére előfordulnak sérülések a bikák között is. Persze felmerül a kérés, amíg a bikák bőgnek, a tehenek mit csinálnak, szemlélik az eseményeket? Igen, leginkább élik a mindennapos életüket.
Az ország különböző területein eltérő időpontokban lehet szarvasbőgést élvezni, a Dunántúlon már augusztus végén szerveznek erre programokat, utoljára pedig a Zemplénben lehet erre esélyünk. Az esti időpontok mellett a hűvös, párás hajnalok is ideálisak lehetnek arra, hogy szarvasbőgést halljunk, lássunk. Aki lemaradna a szombati programról, azok számára jó hír, hogy ezt az időszakot főbőgésnek nevezik, melyet előbőgési időszak előz meg és utóbőgési időszak követ. Vagyis, akik később kerekednek fel a Mátrába és a Bükkbe, hallhatnak még szarvasbőgést. Irány tehát a természet, hiszen, bár az erdők a kellemes nyári időszaknak köszönhetően még távol vannak az ezer színben pompázó szépségétől, de most is lehet olyan csodát találni, ami örök élményt ad. A hétvégi előrejelzés szerint azonban érdemes már melegen felöltözni, hiszen hét közepétől valóban beköszönt az ősz, jóval hűvösebb napok várnak ránk.
2020. szeptember 15.
Kápolnai Nagy Ágnes
Kiemelt képünk illusztráció.
