Szombaton ismét Siroki vár napja, ezen a napon a török kor világába kapnak bepillantást az érdeklődök. De miért is októberben tartják ezt a rendezvényt? Ennek jártunk utána.
Október 10-én a Siroki várban a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület tagjai elkalauzolják a látogatókat a Volt egy török Mehemed program állomásain keresztül a török időkbe. Megismerkedhetnek az arab írás alapjait, hogy miről mesélnek a szőnyegekbe szőtt motívumok. Készíthetnek színes kaligráfiákat, felfedezhetik a magyar nyelv sokrétűségét és az oszmán jövevényszavakat. Pihenésképpen pedig egy serbet vagy egy török kávé élvezetében ismerkedhetnek a vár történetével.
De miért is októberben rendezik a Siroki vár napját?
Ehhez kicsit vissza kell mennünk pár száz évet az időben. Hazánk egyetlen barlangvárának történetében volt Országh Kristóf szerepe, aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt egyben. A vár birtokosaként komoly szerepe volt a vár megerősítésében. A török előretörése kapcsán az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte a végvárak megerősítését. Országh Kristóf, maradéktalanul eleget is tett a gönci határozatnak. 1561-ben megerősítette a felső várat, és kiépíttette az alsó várat. A század legmodernebbnek számító építési technikáját, az úgynevezett ó-olasz bástyát alkalmazta, amelyből hármat is emeltetett. Ezzel párhuzamosan az őrséget pedig 100 lovasra egészítette ki. Ennek az építkezésnek az emlékére helyeztetett el egy táblát az alsó vár kapuja felett, melyet a XVIII. században Bél Mátyás, majd később Rómer Flóris is látott. Ennek a felirata: Magnificus Dominus Cristophorus Orszagh De Guth Cu. Neugrad. Ac. S. Caes. Mttis Pincerna. 1561. A latin felirat magyar fordítása: Nagyméltóságú Úr Guthi Országh Kristóf nógrádi főispán és a Szent Császár Őfelségének pohárnoka. 1561. (Ez a vár 2012-es felújításakor vissza is került a vár bejáratához.) Sirok így beépült a végvár rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett.
Országh Kristófról érdemes megemlíteni, hogy kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős leányát. Sajnos, Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága. A várnak ezt követően nem volt elkötelezett tulajdonosa, amikor Eger vára 1596. október 14-én török kézre került, a siroki vár elfoglalása is csak idő kérdése volt. Az október 26-ai mezőkeresztesi csata után Ali és Ahmed basák vezetésével közeledett a török, ennek hírére az őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagyok vezetésével elhagyták a várat, a törökök így kardcsapás nélkül foglalták el azt. Hatvanhoz, Egerhez hasonlóan a siroki vár is katonai objektum lett. A török megerősítette az alsó várat, és új bástyákat húzott fel. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan és elpusztult falvak templomaiból hordatták fel.
A vár 1687-es visszavételéről ellentmondásosak a források. Az lenne logikus, ha erre Egerrel együtt került volna sor 1687 közepén. Abból a tényből viszont, hogy október végi elfoglalása után ott meglehetősen nagy mennyiségű élelmet találtak, arra lehet következtetni, hogy a blokád, illetve az ostrom csak rövid ideig tartott itt, és azt a vár csekély számú helyőrsége a körülzárás alatt nem fogyasztotta el, vagy még azelőtt elmenekült. Rossi mester szerint a siroki várat Seron tábornok katonái 1687. október 22-én foglalták el. Egy osztrák történésztől kapott levélbeli tájékoztatás szerint Herbeville két napi ágyúztatás után bírta feladásra a törököket. Egy hiteles forrás szerint azonban – és ez a legvalószínűbb – október 2-án a török őrség ostrom nélkül feladta a várat, sőt még a hadifelszerelést és az élelem egy részét is ott hagyták. Az erőd birtokbavétele után a törököktől hátrahagyott ingóságokat három helyiségbe hordták össze. Nagy mennyiségű – törökök étkezésében igen jelentős szerepet játszó – mézet találtak a várban. A Szepesi Kamara megbízottja a siroki várat és felszerelését is elkonfiskálta, s egyben leltárba vette. Az 1687. november 6-ai leltárból ismerjük a vár hadifelszerelését, mely néhány kisebb ágyú, azaz tarack mellett több száz kisebb ágyúgolyót tartalmazott, majd háromtucatnyi szakállas puskát. A leltár szerint 12 darab nagyobb méretű ágyúgolyó arra utal, hogy korábban volt a várnak egy nagyobb kaliberű lövege is. A leltár tartalmazta épületek leírását is, mely szerint hat kőszoba, két kőboltazos helyiség, tizenhárom kétszintes faház található a várban. Emellett a felső várban egy pince volt, illetve öt részből álló, kőbe vágott pince volt a felső vár alatt. A búza őrlésére három kézimalmot is találtak a várban.
A fentiekből látható, hogy október hónap három eseményben is meghatározó volt, Országh Kristóf halála, a vár elfoglalása és a vár visszavétele. Így amikor 2012-ben befejeződött a siroki vár EU forrásból megvalósult rekonstrukciója, adta magát a dátum, hogy ehhez a naphoz egy új turisztikai esemény kötődjön, ez lett a Siroki vár napja, Az elsőt 2012-ben a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület szervezte a projekt részeként, együttműködve Sirok Község Önkormányzatával és akkor még a Műemlékek Nemzeti Gondnokságával, a vár akkori fenntartójával. Az ezt követő években a program folyamatosan fejlődött, 2015-ben része volt egy Sirok élőkép kialakítása 294 részvevővel – ilyen magasan fekszik a vár – az ezt követő években rendeztek várfelfutást is. A program kialakításában szerepet játszott, hogy a nyári eseményeket követően legyen ez szezon hosszabbító esemény is a térségben. A programot ma már a fenntartó a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft szervezi. Remélhetőleg a program hosszú évekre meghatározó marad a Siroki vár életében.
Így tehát hétvégén irány Sirok, a program mellett barangolják be a várat, élvezzék a panorámát a teraszokról a Bükk és a Mátra irányába, a kiállításon ismerkedjenek meg a vár múltjával. Amennyiben pedig szép az idő, mindenképpen érdemes egy rövid sétát tenni a Barát és Apáca sziklához és a Török asztalhoz, ahonnan meseszép panoráma tárul szemünk elé a Bükk irányába. Ezek pár perces sétával elérhetők a várból leérve a várnyergen keresztül.
2020.10.09.
Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes
