Családias méhészetet irányít Fülöp Péter Szederkénypusztán. A közigazgatásilag Istenmezejéhez tartozó, a Tarna felső folyásánál található idilli kis faluban minden rendelkezésre áll a kiváló méz előállításához: tiszta levegő, mesés vidék, csend, egy összetartó család, jó barátok. Péter, vagy ahogy sokan ismerik, a hegyi méhész kalauzolt el minket a méhek, mézek, kaptárok világába.
Mióta foglalkozik méhészettel?
Édesapám az 1980-as évek körül kezdte el a méhészetet, majd ezt a vállalkozást folytatta a testvérének férje, Nagypál Csaba 1989-ben. Őt követte az öcsém 7-8 éve, és úgy gondoltam, én sem maradhatok ki a sorból, ezért alapítottam meg a saját méhészetemet. Mivel egész gyerekkoromban rengeteget segítettem édesapámnak, ezért nem kellett sokat tanulnom ahhoz, hogy magam is belevágjak a szakmába. Annak idején minden egyes fázisban aktívan kivettem a részem, de azért, hogy még jobban elmélyítsem az ismereteimet, elvégeztem egy méhész tanfolyamot is.
Szederkénypuszta egy festői vidék, bár télen elég hideg. A környék, a klíma mennyiben befolyásolja a tevékenységet?
A tavaszi hidegek miatt nagyon gyakran fagy el az akác, csak a hegytetőn marad meg, ahol valamivel enyhébb az idő. Az akácméz íze nem gondolnám, hogy sokkal másabb attól, hogy a hegyekben vagy egy alföldi tájon készült, de biztos, hogy vannak olyanok, aki éreznek különbséget.
Hány méhcsaládjuk van? Mitől függ az állomány?
Annak idején három családdal kezdtem, most negyvenkettő van. A kaptár létszáma általában 10000-70000 méhig terjed, ez sok mindentől függ, de legfőképpen az időjárástól. A méhek természetes ellensége az atka, ugyanis az ő életnedvükkel táplálkozik, így elpusztíthatja őket. A királynő egyetlen egyszer párzik életében, onnantól folyamatosan rakja a petéket, ez általában tavasszal, a melegebb időben kezdődik. Viszont, ha párzáskor a gyurgyalag elkapja őt, akkor pótolni kell, elkezdődik az új királynő kinevelése, mi ezt úgy hívjuk, hogy anyanevelés.
Milyen mézfajtákat termelnek? Van más termékük is a mézen kívül?
Főleg akácot, de vándorméhészet során repce-, valamint napraforgó mézet is előállítunk, illetve teszik ezt a méheink. Ilyenkor autókra pakoljuk fel a kaptárakat, és elmegyünk pár hétre például a Jászságba vagy Budapest környékére, ahol épp a virágzásuk van. A mézen kívül virágport és lépes mézet készítünk, de egyelőre csak saját részre.
Észreveszik a helyváltoztatást a méhek?
Hogyne! Amikor estére bezárjuk őket szállítás közben, reggel észreveszik, hogy nem a megszokott helyükön vannak. Úgynevezett tájolással behatározzák, hogy hova kell repülni, ez akár 4-5 óra hosszáig is eltart, majd utána kezdenek el dolgozni. A vándorméhészet ideje virágzástól függően változik, a repcének elég két, a napraforgónak több hét szükséges a munkára, addig maradunk egy-egy ideiglenes helyen.
Melyek ennek a szakmának a szépségei, nehézségei?
A szépsége elsősorban a helyi adottságok: a jó levegő, a csend, a nyugalom. Ami nagyon fontos még, a család, a jó barátok. Szederkén többen vagyunk méhészek, mindegyikükkel nagyon jó a kapcsolat, a vándorméhészetekre is gyakran együtt járunk. Megemlíteném Vízer Lajos nevét, aki az első családokat adta, rajta kívül Ivádi Gábor, Nagypál Csaba, Nagypál István és a testvérem, Fülöp Tamás foglalkozik még méhészettel. Nagy segítségem a menyasszonyom, Forgó Réka, ő is sokat dolgozik velem. Van még egy zabari kedves méhész barátunk, Szabó László, aki szintén be szokott kapcsolódni a közös munkába. Még nem méhész, de sokat segít nekünk Fülöp Tibor is.
Ha a nehézségeit nézzük, azok sokak szerint talán a csípések, de én ezekhez hozzá vagyok szokva. Mivel nem vagyok rájuk allergiás, talán könnyebb lehet nekem, védőfelszerelést sem használok, kényelmesebb nélküle dolgozni. De ne higgyük, hogy ez a legrosszabb, inkább a vele járó fizikai munka. A kaptárakat fel és le kell pakolni, utaztatni. Ami még kellemetlen része a méhészkedésnek az atka elleni küzdelem. Mindannyian munkahely mellett végezzük a termelést, ügyesen kell beosztani az időnket.
Mennyi mézet fogyaszt a család?
Szerintem annyit, mint egy átlagember. Szívesen ízesítjük a teát, kávét, süteményeket mézzel. Ajánlom mindenkinek, hogy egyen mézet, többfélét is, hiszen rendkívül jó hatással van az immunrendszerre, sok vitamint tartalmaz. Nemrég olvastam egy kínai tanulmányt, amely arról szól, hogy 5115 megkérdezett méhész között egyetlen COVID-19-el fertőzöttet sem találtak. A kutatás még április végén jelent meg a Toxicon című tudományos folyóiratban. A cikk rávilágított arra, hogy a megkérdezettek közül egyetlen méhész sem betegedett meg koronavírusban, még a súlyosan érintett Hubei-tartományban sem.
Hol lehet találkozni a termékeikkel?
Jelenleg egy mézfelvásárlónak adjuk át a termést, aki hordóban viszi el a kipergetett mézet. Ha minden jól alakul, jövőre talán saját magunk is üvegbe zárjuk a mézünket. Tervezzük még a korábban felsorolt mézfajták mellett a hárs és gesztenyeméz termelését is. Reméljük, sikerül megvalósítani az álmainkat!
2020. október 12.
Kékes Online, K. B.
Fotó: beküldött
Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu
