Egerben, a Megyeházán sajtótájékoztatón ismertették az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna területi tervezési stratégiáját, mely a követező 10 évre vonatkozóan tartalmazza a megye fejlesztési lehetőségeit és kitörési pontjait. A rendezvény házigazdája a dokumentum összeállításáért felelős Heves Megyei Önkormányzat volt, az eseményen részt vett Palkovics László, a zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, innovációs és technológiai miniszter.
A Kormány gazdaságfejlesztési stratégiája részeként 4 zónát alakított ki hazánkban, melyek célja, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is egységes területet képező régiók nemzetközi szinten nézve is versenyképesen fejlődhessenek. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti.
A rendezvényen elhangozott: az elmúlt időszakban a gazdaságfejlesztési zónák fejlesztési programjainak kidolgozása a kormánybiztosok irányítása mellett az önkormányzatok és területi érdekképviseleti szervezetek részvételével zajlott. Ez idő alatt a Heves Megyei Önkormányzat és az Eszterházy Károly Egyetem, valamint az általuk felért szervezetek összeállították a területet érintő európai uniós és nemzeti forrásból megvalósuló fejlesztési terveket, és felmérték a főbb gazdasági szereplők által megvalósítani tervezett beruházásokat és fejlesztési igényeket.
Juhász Attila Simon a Heves megyei közgyűlés elnöke elmondta: a helyzetfeltárást követően összegyűjtötték az ernyő- és egyedi projekteket, figyelembe véve a megye demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, infrastrukturális és képzettségi szintjére vonatkozó adottságait. A gazdaság ágazati fókuszelemzése során felmérték a megyei ipari parkjainak fogadókészségét is, s a Hatvan-Eger-Gyöngyös tengelytől távolabb eső területek ipari fejlesztése is szóba került. Utóbbi célja, hogy a munkaerőt helyben tartva lehessen a fejlesztésekbe bevonni a megye kevésbé fejlett régióit is, például észak- vagy dél Hevesben.
Cél, hogy 2030-ra Heves megye a népességét magtartó, a várostérségeket és a perifériákat megerősítő fejlesztéspolitika eredményeként egy jól megközelíthető, élhető, klímaadaptív megyévé váljon. Ennek része a felsőoktatás nemzetközi szintű versenyképessége, a kutatás-fejlesztési potenciál erősítése, valamit a zöld beruházások ösztönzése is.
Juhász Attila Simon a turizmust is a megye kitörési pontjaként jelölte meg, különös tekintettel arra, hogy a Mátra-Bükk és a Tisza-tó térségét turisztikai régióvá minősíttette a Kormány, ami a térség országgyűlési képviselőivel együttműködve további jelentős fejlesztéseket vetíthet előre. A gazdasági versenyképesség növelése mellett fontos a társadalmi innováció fejlesztése, és a gazdasági-környezeti kohézió megteremtése, a munkahelyteremtés és az elvándorlás megállítása is. A Terület- és Településfejlesztés Operatív Program keretében az elmúlt időszakban jelentős, 6 milliárd forint értékű bölcsődei- és óvodai férőhelyfejlesztéseket valósítottak meg, mely szintén a munkavállalók helyben maradását támogatja.
A sajtótájékoztatón Palkovics László kiemelte: a bemutatott tervezetet hamarosan végegesítik és januárban, az új uniós pénzügyi ciklussal összhangban, a Kormány elé terjesztik. A kormánybiztos külön szólt a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, hazánk második legnagyobb áramtermelője, a Mátrai Erőmű helyzetéről. Elmondta: az erőművet illetően struktúraváltozást fogadott el a Kormány, mely nem az erőmű megszüntetését jelenti, hanem a széntüzelés folyamatos kivezetését és korszerű, zöld technológiák alkalmazását. A modernizálás során épül egy gázturbinás blokk, egy lakossági, anyagában nem újrahasznosítható hulladékot és biomasszát tüzelő blokk, egy 200 MW kapacitású napelempark, és egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzem is.
Az erőmű, mely hozzá kapcsolódó ipari park mintegy tízezer ember megélhetését biztosítja, stratégiai jelentőségű az ország energiaellátása szempontjából.
Kérdésünkre a kormánybiztos közölte: az erőműben kiemelt figyelmet fordítanak a munkahelyek megőrzésére, sőt, a korszerűsítési folyamat új foglakoztatási lehetőségeket is teremt.
Palkovics László megköszönte az Eszterházy Károly Egyetem szerepvállalást a megyei stratégia kidolgozásában. Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona, az egyetem rektora a minisztériummal és a megyei döntéshozókkal való hatékony együttműködést történelmi jelentőségűnek nevezte.
2020. 12. 12.
