Gyöngyösön szinte nincs olyan ember, aki ne autózna át a Püspöki úton a bevásárlóközpont felé. A mintegy egy kilométeres utcán számos szolgáltató viseli nevében a Püspöki jelzőt. Talán sokan nem is tudják, hogy Püspöki régen önálló települést jelentett Gyöngyöspüspöki néven. Most megmutatjuk az egykori falunak a történetét, ami ma már csak pár emléket őriz múltjából.
Története
Egykori feljegyzések szerint a „Mátra hegység alatt elterülő völgyben, a Gyöngyös-patak mellett fekszik, s már egészen össze van építve Gyöngyös várossal.” Történeti múltja a kora középkorig vezethető vissza, első ízben IV. Béla által 1261-ben, az egri érsekség részére kiadott oklevélben szerepel, melyet V. István király 1271-ben megerősített. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előforduló plébániája akkor a patai kerülethez tartozott. A helység neve 1271. évi oklevélben Gunguspispuki alakban, a pápai tizedjegyzékben Pyspeky, 1446-ban Gyengyespyspeky néven fordul elő. Az egri püspökség 1494. évi számadáskönyveiben a püspökség birtokai között szerepel. Az 1500-as évek közepéből fennmaradt adóösszeírás szerint három portája volt. Érdekesség, Oláh Miklós egri püspök 1553-ban Baghi Tamást nevezte ki az itteni püspöki birtok gazdatisztjévé, és előírta neki, hogy az egri vár védelmére három lovast tartson. A püspökség épületei siralmas állapotban voltak, a gyakori török támadások következtében komoly pusztítást szenvedtek. Ezzel együtt 1557-ben már 21 egytelkes családot és 27 zsellért írtak össze. Miután ekkor már a település is hódoltsági terület volt, adózott a töröknek és földesurának is. Gyöngyöspüspöki a hódoltságot követően 1848-ig az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozott. A feljegyzések szerint 1887-ben és 1904-ben komoly tűzvész pusztított, mindkét alkalommal a község nagy része leégett. Ekkoriban a község területe 1802 kataszteri hold, a lakóházak száma 141, a lakosság lélekszáma 908, néhány protestáns és izraelita kivételével római katolikusok. Érdekesség, hogy a helység lakói 1899 óta önkéntes tűzoltó egyesületet tartottak fenn. Az önálló településnek Gyöngyös terjeszkedése vetett végett, illetve az 1917. évi gyöngyösi tűzvész.
Egyesülés Gyöngyössel
Gyöngyös korabeli történetéből tudjuk, hogy a város dél felé nem tudott terjeszkedni, mert a Jókai utca végénél volt a város határa, ezután már Gyöngyöspüspöki falu következett. A városhoz csatolást – tragikus módon az 1917. évi tűzvész felgyorsította – Dr. Harrer kormánybiztos Szmrecsányi Lajos egri érsektől, a gyöngyöspüspöki érseki birtokból 450 hold földet vásárolt a város részére igen olcsón, az eredeti 60-80 korona négyszögölenkénti ár helyett 2,5 koronáért. Az 1918. évi XXIII. törvény Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről rögzítette Gyöngyöspüpöki Gyöngyöshöz csatolását. „19. § Gyöngyöspüspöki nagyközség, valamint Gyöngyössolymos nagyközség Kertmegi és Nagy-Mérges dülőben fekvő azon föld területe, melyet nyugatról a gyöngyösi határtól kiindulva a Nagy-patak keleti oldala, majd az 1798. és 1797. hrszámú ingatlan nyugati és északi mesgyéje, északról az 1724., 1309. és 1310. hrszámú dülőutak déli oldala, keletről és délről Gyöngyös város határa zár körül – legkésőbb 1920. január hó 1-jével közigazgatásilag Gyöngyös r. t. várossal egyesítendők. Az egyesítéssel kapcsolatosan felmerülő kérdések előzetesen elintézendők. Evégből az érdekelt községek közt az egyezség az alispán közbenjöttével megkísérlendő, mely ha nem sikerül, a községek és a kormánybiztos véleményének meghallgatása után, a belügyminiszter határoz.” Ténylegesen 1923. január 1-vel lett Gyöngyös része Gyöngyöspüspöki község, addigra szinte összeépült a két terület. Sétálva a Püspöki úton feltűnik, hogy a házak előtt tágas területek vannak, megőrizve valamit a régi időkből. Két emlék maradt fenn az egykori Gyöngyöspüspökiből, nézzük most ezeket!
Intézőház
Gyöngyös belvárosa felől, a körforgalmat elhagyva, két romos házat pillantunk meg, az egykori intézőházak máig álló emlékeit. Források szerint Barkóczy Ferenc püspök építette ezeket. Mindkettőn két-két kőkeretes ablak, alattuk kis pinceablakok láthatók. Nehezen olvasható emléktábla jelzi a ház eredeti funkcióját, elhanyagoltan dacolnak az idővel.
Temploma
Az út túloldalán, jóval feljebb találjuk a római katolikus templomot, ami a 15. század építészeti emlékeinek jellegét viseli, gótikus stílusban épült kőfal védi manapság is. Ma a Gyöngyösi Alsóvárosi Ferences Plébániához tartozik. A templomban a török hódoltság idején a gyöngyösi barátok látták el a lelkipásztori teendőket. A hódoltság végére az épület romos állapotba kerül, alig használható. Eszterházy püspök 1767-1773 között restauráltatta. 1803-ban, majd 1960-ban újra renoválták, azóta csak állagmegőrzést végeztek rajta. A háborús időkben ide menekült a falu népe az ellenség elől. 2010-ben felújították a templom külsejét, 2014-ben pedig 2 millió forintból újult meg az orgona, a pénzt magánszemély, Nagy István és felesége ajánlotta fel. Az eredeti orgona 1942-ben épült 614 síppal. A templom Szent János nevét viseli.
2020. december 15.
Kápolnai Nagy Ágnes
Fotó Kápolnai Nagy Ágnes, muemlekem.hu
