Borbándi Erik helytörténész tartott előadást a gyöngyösi országzászló állítása kapcsán az országos mozgalom kialakulásáról, annak szimbolikájáról a Vachott könyvtárban.
Szimbolikus térfoglalásaink, az országzászló eredete címmel írt kötetet Borbándi Erik, erről hallhattak részletes ismertetőt az érdeklődők. A trianoni döntést elítélő, azzal szembehelyezkedő magyar társadalom – kimondva vagy kimondatlanul – az első pillanattól fogva a diktátumban foglaltak revízióját várta, innen eredeztethető az országzászlók létrehozásának gondolata.
1925-ben Urmánczy Nándor egy olyan zászlórúd felállítására tett javaslatot, melyen állandóan félárbócra van eresztve a nemzeti zászló, ami így a magyar feltámadás és a magyar egység eszméit hirdeti. Az Ereklyés Országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták a fővárosban, a Szabadság téren. Már itt megjelent a későbbi országzászlók létesítésének módja, mivel – ahogyan a későbbiek – ez közadakozásból valósult meg. A mintaként szolgáló országzászló húsz méter magas volt, ami az 1920-as évre emlékeztetett. A bronz zászlórúdba vármegyék és községek zászlószögeit verték, a rúd tetején pedig esküre emelt kéz volt, mely jelképesen az egész ország nevében tett fogadalmat az elszakított részek visszaszerzésére. A mészkőből készült talapzat templomi szószéket mintázott. A talapzatban kialakított ereklyetartóban a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is) származó földet helyeztek el. A feliratok között szerepelt a „Magyar Hiszekegy”, ami később képeslapokon is visszaköszönt a két világháború közötti időszakban. A rúdon a gyász jeléül állandóan félárbócra eresztett nemzeti lobogó függött. Ennek mindent kifejező főeleme a Nagy-Magyarország integritását jelképező, angyalok tartotta középcímer volt ÍGY VOLT – ÍGY LESZ! felirattal. A Szabadság téri országzászló lett a prototípusa az országban később létrehozott több száz országzászlónak, így a gyöngyösinek is.
Az országzászló mozgalom vidéki kibontakozása kapcsán elhangzott, az első – Az Ereklyés Országzászló Nagy Bizottság – EONB által elismert országzászló Battonyán létesült 1931. március 15-én. A Sopronban létesült országzászló tulajdonképpen a korábbi népszavazásnak állított emléket, a város hovatartozásáról. Az adatok azt mutatják, hogy a mozgalom az 1932-es év második felében vett nagy lendületet. Az országzászló állítás a battonyai járásban volt a legeredményesebb, mivel mind az öt községben állítottak, de térségünkben a mezőkövesdi járás is élen járt, 1933 októberéig 29 községben állítottak. Ebben szerepe volt egy fiatal tanárembernek, aki szorgalmazta ezek létrehozását. Ezek kialakításával a hatalmi reprezentáció és a politikai rendezvények szimbolikus tere jött lére, az itt tartott ünnepségek beépültek az emberek viselkedésébe. Érdekesség, hogy 1939-ig mind a tíz törvényhatósági jogú város állított országzászlót, 1944-ig a 25 megyeszékhelyből csupán egy helyen nem létesült. Az országzászlók létesítésének fő időszaka 1932-33 volt, majd néhány évi visszaesés után 1938-ban indult újra emelkedésnek, 1939-től az állítások áttevődtek a visszacsatolt területekre.
Érdekes adalék, hogy a kisebb településeken az országzászló állítás elsősorban nem anyagi kérdés volt, sok helyen a döntést tett követte, néhány hét leforgása alatt felállították az országzászlót, ami a legtöbb esetben igen egyszerű kivitelű alkotás volt. A hazafias felbuzdulás olykor nagyobb volt, mint a település anyagi lehetőségei, ennek ellenére mégis bevállalták az emlékmű állítását. Példa erre a gyöngyösoroszi országzászló esete, a zászló 100 pengőért történő felállításáról a község 1934 tavaszán határozott, ám azt a vármegyei kisgyűlés azonban nem engedélyezte, mivel a település költségvetésében nem volt az országzászlóra fedezet. Gyöngyösoroszi mégis ragaszkodott az az évi zászlóállításhoz, és 1934. június 17-én fel is avatta hősi emlékművel kombinált országzászlóját.
A gyöngyösi országzászlót 1933. július 2-án avatták fel mintegy nyolcezer résztvevő jelenlétében, ami nagyon komoly létszámnak számított.
Az ünnepélyes pillanatokban 24 magyar atkári ruhás lány is részt vett, erről korabeli fotó is készült. Az avatáson beszédet mondott többek között Urmánczy Nándor és Puky Árpád, a város legendás polgármestere. Az ünnepélyes pillanatokat emelte a levente egyesület, akik a díszőrséget adták. Az avatás után is fontos szerepet töltött be a Mátra Országzászló, 1934. május 27-én a gyöngyösi gimnázium 300 éves jubileuma alkalmából több ezren ünnepeltek itt. Az öregdiákok ezen a napon megkoszorúzták az országzászlót. Egy évvel később az Erdélyi Kárpát Egyesület kiránduló csoportját fogadta itt Puky Árpád polgármester. A március 15-ei városi ünnepséget is itt rendezték 1935-ben, majd ugyanebben az évben, az országos tűzoltó kongresszust rendezték Gyöngyösön, ennek keretében díszfelvonulás és tábori mise is zajlott az országzászlónál. A nemzetközi kapcsolatokban később is fontos szerepet játszott az emlékmű, holland és osztrák delegációk is koszorúztak az országzászlónál. A gyöngyösi zászlón kettős kereszt volt a tetején az esküre emelt kéz helyett. Érdemes még megemlíteni, hogy a gyöngyösi tervezője Medgyasszay István építész volt – neve ismerősen csenghet, hiszen ő tervezte a mátraházai Pagodát is – fővédnöke pedig Szmrecsányi Lajos, egri érsek.
Borbándi Erik előadásában részletesen beszélt az országzászlók területi elhelyezkedéséről, különböző típusairól, ezek gondozásáról és tiszteletéről, valamint nemzetpolitikai jelentőségéről.
2021. szeptember 21.
Kápolnai Nagy Ágnes
