Klebelsberg Kuno, a két világháború közti időszak kultuszminiszterének reformjai meghatározóak voltak a közoktatást történetében. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Klebelsberg Kunó reformjai
1875. november 13-án született gróf Klebelsberg Kuno, az Arad vármegyében található Magyarpécskán. a Horthy-korszak legkiemelkedőbb oktatáspolitikusa, aki egyszerre tűzte ki célul a tudományos intézményrendszer és az iskolahálózat nagyarányú fejlesztését. Mintegy tíz éven át tartó minisztersége alatt komoly támogatásban részesítette az oktatás és a művelődés szinte minden szféráját, népiskolákat építtetett, egyetemet alapított, valamint kutatóközpontokat és külföldi kollégiumokat hozott létre a tehetséges ifjúság képzésére. Mindehhez talán gyermekkora is hozzájárult, még két esztendős sem volt, amikor apja – az Osztrák Magyar Monarchia 14. közös huszárezredének kapitánya – egy hadgyakorlaton súlyos lovasbalesetet szenvedett, és hosszú betegeskedés után, 1877 nyarán elhunyt. 1922-ben, 46 évesen foglalta el a kultuszminiszteri széket. Klebelsberg Kunó szerkezetében és szellemiségében is átalakította az oktatási rendszert, bővítette az iskolahálózatot, és a tudományos intézmények finanszírozásának terhét döntően az állam vállalta. Mindehhez hozzájárult Trianon közelsége, az 1920-as években a magyar nyelv megmaradása, a nemzeti öntudat erősítésének egyik pillére az oktatás volt.
Érdekesség és figyelemre méltó tény, hogy ebben az időszakban a kulturális tárca a teljes költségvetés közel 10 százalékával rendelkezett, ez bőséges forrást jelentett. Klebelsberg nevéhez leginkább a népiskolai hálózat kiépítése kapcsolódott, nem véletlenül. 1926-29 között összesen 5000 tanterem épült, elsősorban az Alföldön. Minisztersége idején jelentős mértékben átalakította az iskolarendszer szerkezetét. Kidolgozta a nyolcosztályos elemi iskola tervezetét – ennek általános bevezetésére végül Hóman Bálint idején, 1940-ben történt meg –, és bővítette a középfokú képzést. 1924-ben létrehozta a – reáliskola és a gimnázium mellett harmadik alternatívát kínáló – reálgimnázium intézményét, mely tantervében a modern ismeretekre és a természettudományokra helyezte a hangsúlyt; 1927-ben négyosztályosra bővítette a polgári iskolát, és időközben a leányiskolák kínálatát is bővítette.
Az iskolán kívüli népművelés fejlesztésére 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat és 500 óvodát is felállíttatott. Klebelsberg Kunó reformjai a felsőoktatást is gyarapították. Azon túl, hogy az elcsatolt területek intézményeit letelepítette Magyarországon – a kolozsvári egyetem Szegeden, a pozsonyi pedig Pécsen talált új otthont –, a miniszter Debrecenben is komoly fejlesztéseket hajtott végre. Komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy hazacsábítsa a Nyugatra települt magyar tudósokat, a cél érdekében számos új tudományos központot alapított, például a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. Emellett nagy hangsúlyt helyezett a népegészségügyre, az egészségügy legsürgetőbb feladatának a gyermekhalandóság csökkentését és a gyermekbetegségek elleni harcot tartotta. Ő valósította meg először hazánkban a tudatos sportpolitikát, megépíttette a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát. Terveit nem tudta befejezni, miután Bethlen István 1931 nyarán benyújtotta lemondását, így Klebelsberg is távozott a kultusztárca éléről.
Egyéniségéről sokat elárul, hogy ellenfelei kifogásolták nyugat barátságát, tárcájának luxuskiadásait. Felesége visszaemlékezéseiben olvasható, hogy férje adott esetben párbajon vett elégtételt a sértésekért. Amikor 1932. október 11-én a Korányi klinika rövid közleményben az ország tudtára adta Klebelsberg halálát az egész ország azon az egységes véleményen volt, hogy egy nagy államférfit veszített el. Ezt bizonyítja többek közt az is, hogy Kossuth búcsúztatása óta temetésen nem vett részt ennyi ember. Nem véletlen, hogy nevét viseli ma Klebelsberg Központ. Emlékét Pesthidegkúton emlékház is őrzi.
A gyöngyöstarjáni régi iskola
Mai történetünkhöz Gyöngyöstarjánba invitáljuk olvasóinkat. A közelmúltban készült el a falunéző séta, melynek keretében hét táblán lehet végigkísérni a település történetét, többek között az iskoláét is.
A séta során olyan helyek történetét is megismerjük, ahol az eredeti épület már nem áll. Ilyen a régi iskola is, melynek története még a dualizmus korába repít vissza bennünket. 1869-ben épült a faluban a négy osztályos katolikus elemi iskola. Érdekesség, hogy az épületben a zárt folyosó felett kis torony volt, amiben kis harang jelezte a tanítás kezdetét. Az épületben volt a Levente szertár illetve az iskolaszolga lakása. A kornak megfelelően volt szenes, fás raktár is, illetve kis konyhakert, ami a zöldségfélék megismerésére, bemutatására szolgált. Az osztályokban mindenütt feszület volt, a tanórák kezdetén és végén közös imádság volt. 1944-ben a második vilgáháború alatt bezárt iskola, a német katonák raktárt rendeztek be itt. A háború után fűtési nehézségek voltak az iskolában, így minden diák köteles volt egy hasábfát vinni magával az iskolában. A kommunizmus térnyerésével 1949-ban Állami Általános Iskola lett. Az iskola 1983-ban zárta be itt kapuit, a régi iskola helyére palackozó üzem épült, ám tíz évvel később az épület leégett.
2021. november 13.
Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: mult-kor.hu
Foto: Klebelsberg kastély – klebelsbergkastely.hu
