Sokan úgy vélik, hogy a tenyészidőszak végeztével (szeptember 30.), valamint az őszi hónapok beköszöntöttével egyidőben a kerti munkák is megszűnnek. Egy dolgos kertész azonban jól tudja, hogy ez korántsem így van, s akad bőven tennivaló a kertben még novemberben, decemberben is. Mutatunk néhány praktikát, mellyel nem csak a fagyos hónapokra készülhetünk fel, de környezetünket is óvhatjuk.
A színpompás lombkoronák tömegesen lehulló, megfakuló vagy besötétedő leveleinek begyűjtése, tárolása vagy elszállítása sokak számára problémát okoz. Az október közepétől kezdődő levélhullás körülbelül egy-másfél hónapon át ad munkát a kertekben, udvarokban és a közösségi területeken egyaránt. Van azonban néhány kiváló praktika, melyekkel nem csak nekünk lehet öröm a kertészkedés, de növényeink és élő környezetünk egyaránt meghálálja a gondos munkát.
Komposzt: a lehullott levelekből készíthetünk önálló komposztot, de hozzáadhatjuk a már meglévő komposztunk anyagához is. Mivel nagyon jó lazító hatással bír, érdemes jól összekevernünk a már meglévő, régebb óta gyűjtött természetes háztartási vagy kerti hulladékkal. A megérett komposztot később kiváló tápanyagforrásként tudjuk adagolni növényeink számára, a talajba keverve. Amennyiben fűnyíróval apróbbra daráljuk az avart, felgyorsíthatjuk a levelek komposztálódási folyamatát. A komposztált levelekből erdei talaj válik, mely az egyik legjobb minőségű ültetőközeg.
Alomanyag: a megszáradt levélhalmokat napjainkban egyre többfelé használják alomanyagként. Igaz, hogy ez a praktika régebben a háztáji állattartásban már ismert felhasználási forma volt, de újabban házikedvenceink esetében is alkalmazzák: kibélelhetjük akár rágcsálóink ketreceit is, de például egy kosárkákába helyezett száraz, meleg avartakarón a kutyusok vagy cicusok is szívesen hempergőznek a radiátor mellett, hűs téli estéken.
Talajtakaró, fagyvédő: kertünkben számos olyan évelő növény él, mely annak ellenére, hogy bár képes átvészelni a téli időszakot, érzékeny lehet a keményebb vagy hosszan tartó fagyokra. Eme élőlények megvédésre kiválóan alkalmas a lehullott levelekből készített talajtakaró, mely hasonlóképpen funkcionál, mint a napjainkban egyre kevesebbet látott hólepel, vagy a kertészetekben alkalmazott szalmatakaró. Az adott növények tövéhez pár centiméteres vastagságban érdemes szétteríteni a leveleket.
Fontos, hogy csak egészséges, kártevőmentes leveleket használjunk, s az összegyűjtött avarkupacokat semmiképpen se égessük el, ne töltsük fel velük az árkokat, vízelvezetőket vagy közterületen haladó utakat, zöldterületeket. Kezeljük az összegyűjtött avarhalmokat mindig figyelemmel, ugyanis számos apróbb állatnak jelentenek őszi, téli menedéket.
2021. november 13.
Demecs Norbi
