Teljes erőbedobással éled a természet – ezernyi szín és illat, madárének és lelket simogató zsongás hívja életre a növényeket, az állatokat és persze minket, természetbarátokat is. A rendhagyó márciusi-áprilisi meleg miatt több társa mellett a repce is virágzásnak indult, mesebeli sárga táblákat alkotva a Mátra hegyeinek lábainál. Cikkünkben mutatjuk a legfrissebb fotóikat.
Mielőtt belevágnánk, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a virágzó területek látványa ugyan gyönyörű, kérjük olvasóinkat és a természetbarátokat, valamint a fotósokat, illetve minden látogatót, hogy tartsák tiszteletben a gazdák munkáját! A virágzó repceföldeket csak a táblák széléről, a mezőgazdasági utakról vagy az ugaron hagyott, művelés alól kivont területekről fotózzák – ahogy mi is tettük – senki ne menjen be az ültetvénybe, illetve ne tegyen kárt a virágzó növényekben, hiszen elismerjük, hogy gyönyörű fotótéma mindaddig, ameddig nem gázolunk a sárga tenger közepébe, illetve nem károsítják a növényeket vagy mindazok munkáját, akik az adott földet gondozzák! A természet örökérvényű törvénye alábbi helyzetben is tökéletesen érvényesül – ebben az esetben is mindent a szemnek, de semmit a kéznek!
Szokatlan meleggel indított az idei április (is), ennek hatására egyes növénykultúrák virágzása egy vagy akár másfél hónappal korábban kezdetét vette. Ezek között említhetünk dísz- és haszonnövényeket is, mint például az orgona, a pünkösdi rózsa, erdei vadvirágok és gyógynövények, valamint az általában május kezdetekor díszelgő repce is. A Mátra északi fekvésének és könyékének hűvösebb éghajlata végett térségünkben a repce általában május elején-közepén szokott virágozni, idén azonban egy hónappal korábban kezdődött a folyamat. Hoztunk egy érdekes statisztikát is az archívumunkból arról, hogy az elmúlt években mikor készítettük hasonló repce fotóinkat:
2017: május 12.
2019: május 5.
2020: május 3.
2021: május 10.
2022: április 29.
A repce a káposztafélék családjának Brassica nemzetségébe tartozó lágyszárú, élénksárga virágú tagja, amelyet elsősorban olajban gazdag magja miatt termesztenek. Iparilag fontos növény. A mediterrán vidékről származik, de az Indus völgyében már i. e. 3000-ben termesztették.
Már az ókorban eljutott Kínába, Japánba, Egyiptomba. Európában a 13. századtól állítanak elő repceolajat az olajosmagvú repcéből és más Brassica fajokból Európai termőterülete később, a gőzhajó megjelenésével nőtt meg jelentősen, mert a hajózásban a repceolaj bizonyult a fémfelületek legjobb kenőanyagának.
A repce termőterülete világviszonylatban nagyobb, mint a napraforgóé, Magyarországon viszont csak kb. 250 ezer hektáron termesztik. Termésmennyisége általában 2,0-2,8 t/ha körül alakul, de a jobb adottságokkal és agrotechnikával rendelkező gazdaságokban eléri, sőt meg is haladja a 4 t/ha-t. A repce sokoldalú felhasználási köréből az étolaj, a margarin és a biodízel a legjelentősebb írja a Genezis.
A Mátra egyik legszebb és legkedveltebb tavaszi természet-turisztikai látványossága között a virágos mezőket említhetjük a hegyek lábánál, mint például a repce, a bíborhere, a pipacs, a pipitér, a kamilla vagy éppen a szarkaláb. A most aktuális repcevirágzás a földek széléről, de a hegyek kilátópontjairól is igazán egyedi látványt nyújt. Káprázatos, amint a sárga tengerből kiemelkednek a Mátra bércei, valamint a kilátópontokról alátekintve végtelen sárgaság öleli körül a Mátrát és a szomszédos Cserhát lankáit.
Fotóinkat a Mátra nyugati és a déli lábánál készítettük: az évek óta megszokott módon a Zagyva-folyó völgye idén is sárga ruhát öltött, valamint a Mátra déli lábánál, a hegyek és az Alföld találkozásánál is csodás pillanatokat és perspektívákat kaphatunk lencsevégre.
Egy-egy repceleső túrához szívesen ajánljuk a Nyugati-Mátra vonulatánál található kilátóhelyeket, a Nagy-Hársast, az Apci-Somlyót vagy Pásztó környékén Muzslapusztát, de csodás, hasonló kilátást adhat a Kecske-kő Gyöngyöspatán, a Hosszú-hegy Gyöngyöstarján szomszédságában, de a gyöngyösi Sár-hegyre is érdemes felkapaszkodni.
2024. április 20.
Demecs Norbi
