Mátra alján, falu szélén lakik az én öreg néném. Nincs gyermek, aki ne mondogatta volna Fazekas Anna bájos, fülbemászó versét az eltévedt őzgidáról. 116 évvel ezelőtt született az írónő, ennek apropóján csokorba gyűjtöttünk néhány irodalmi érdekességet.
Fazekas Anna
1905. nov. 15-én született Budapesten, itt is tanult, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyító tornára szoruló fiatalokkal és felnőttekkel. Már korán írt elkezdett verseket írni, ám 1944-ben deportálták. A háború után lektor lett az Athenaeum kiadónál, majd 1952–1963 között az Ifjúsági, később a Móra Könyvkiadó igazgatója volt. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi. Kétségkívül a legnépszerűbb az Öreg néne őzikéje című meséje, amit több nyelvre is lefordítottak. Talán dallamossága, vidámsága, életszeretete miatt is máig az egyik legnépszerűbb verses mese. Népszerűségéhez hozzájárult a diafilm is, ami ma szerencsére újra reneszánszát éli, de sokan Szabó Gyula színművész hangján ismerkedtek meg vele.
Bogáti Péter
Bogáti Péter ifjúsági regénye az 1960-as években jelent meg először, két évtizeddel később újra kiadták, sőt három éve új rajzokkal ismét megvásárolható. A történetben a székesfehérvári Vörösmarty Gimnázium népszerű diákjai nevezetesen a Búvár Kund őrs tagjai a főszereplők, akik a Mátrába érkeznek nyári táborba. Hogy ebben mi szerepe van egy kisegérnek, és hogyan zajlik egy klasszikus számháború,nos ez mind kiderül a rendkívül olvasmányos regényből, sőt egy geológus jóvoltából rendkívül szórakoztató módon ismerkedünk meg a Mátra történetével. Aki pedig szereti Ágasvárt és környékét, az pontosan rá fog ismerni a helyszínekre.
Tormay Cecile
A két világháború közti időszak írónője ugyan nem a Mátráról írt, a felsorolásban azonban mindenképpen helye van, hiszen Mátraházán volt üdülője, ahol hosszú időt töltött. A Hotel Ózon kertjében kopjafa emlékezik rá, jelenleg a szálloda felújítása miatt ezt most nem tudjuk megmutatni. Az írónő 1875-ben Pesten született, jómódú értelmiségi családban. Apja Tormay Béla állatorvos, mezőgazdasági szakíró, a mai Állatorvosi Egyetem elődjének megalapítója és igazgatója. Anyja Barkassy Hermina, a híres pesti építőmesternek, Spiegel (Tüköry) Józsefnek az unokája. Tormay Cécile fiatal lányként élte a gazdag polgári családok gyermekeinek gondtalan életét: nyelveket tanult, irodalommal, zenével, festészettel foglalkozott, külföldön utazgatott. A francia szerzők közül Anatole France, Maupassant, Zola voltak rá nagy hatással, Franciaországot első regényével, az Emberek a kövek között címet viselővel (1911) hódította meg, amely egy dalmáciai parasztlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmének története. Később, 1942-ben A hegyek lánya címmel film is készült belőle Farkas Zoltán rendezésében. Legismertebb regénye A régi ház (1914), a biedermeier Pest családregénye. 1916-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját, amellyel a legkiválóbbnak tartott történelmi regényeket jutalmazták, A régi házban az 1830-as évektől az 1880-as évekig kísérhetjük végig egy magyarrá váló német patríciuscsalád három nemzedékének történetét a főszereplő, Ulwing Anna szemszögéből. 1937-ben Mátraházán halt meg villájában. Politikai szerepvállalásának megítélése ellentmondásos, ahogyan magánélete is. 1945-ben több műve indexre került, évtizedekig nem igen lehetett hallani róla. Az utóbbi években azonban újra felfedezték az olvasók, könyvei ismét elérhetők. „Te hallgattál, én pedig nem vagyok azok közül való, akik kérdezni bírnak. Hallgattunk mind a ketten, ez volt a szerencsétlenségünk. Mert, most már tudom, hogy a csend csak takar, de nem töröl el semmit.” A régi ház
Sík Sándor
A Mátra költőjeként ismert Sík Sándor – költő író, piarista tanár – 1949 és 1959 között nyaranta általában egy hónapot Mátraszentimrén töltött. Több házban is lakott, legtovább Terka néni faluvégi házában, majdnem szemben a temetővel, ma faragott székely kapu őrzi a házat. Számos szép verse tanúskodik erről az évtizedről, így a Csörgő-patak, Mátraszentimre, Jézus a Mátrában. A település méltóképpen emlékezik rá, a római katolikus templom sekrestyéjénél, áll Sütő Ferenc szobrászművész bronzból készült szobra, amit 2015. július 25-én Jelenits István tartományfőnök szentelt meg. Posztamensén Ment meg Uram! című költeménye olvasható. A templom falán talán legismertebb mátrai költeményének részlete látható. Életéből érdemes kiemelni, hogy a hazai cserkészmozgalom megteremtése is hozzá köthető. A Magyar Cserkészszövetség gondozásában megjelent „Cserkészvezetők könyve” című munkának nemcsak szerkesztését vállalta, hanem első részét is ő írta, amely a cserkészet pedagógiájával foglalkozik. Sík Sándor 1929. december 21-én tanári kinevezést kapott a szegedi tudományegyetem újonnan szervezett második magyar irodalmi tanszékre. Fiatal, dinamikus egyénisége élményszerűvé tette az irodalomoktatást. Egész pedagógiai magatartása újdonságként hatott hallgatóival szemben. Előadásait délután tartotta, utána a Tisza-parton sétálva egyénileg is elbeszélgetett azokkal, akikben érdeklődést fedezett fel. Vizsgáztatásai beszélgetés jellegűek voltak. Egy írót kellett kiválasztani és annak minden munkáját ismertetni. Arra nevelte a hallgatókat, hogy az írói alkotással egyéni kapcsolatot teremtsenek. 1947-től 16 éven át a magyar piarista rendtartomány főnöke volt, személyes tulajdonságainak köszönhetően atya és barát volt, soha senkit meg nem bántott volna egy szóval sem, figyelmes volt a végletekig.
Természetesen a felsorolásból nem maradhat ki Mikszáth Kálmán sem, aki a palócokat a XIX. században az irodalmi köztudatba emelte, legismertebb munkája ehhez kötődően az 1881-ben megjelent, A jó palócok című novelláskötet. De erről majd legközelebb mesélünk.
2021. november 15.
Kápolnai Nagy Ágnes
