A karácsony ünnepi hangulatához hozzátartozik a szépen feldíszített fenyőfa, a szaloncukor, sőt, a közterek karácsonyfái mellett egész különleges látványosságokat találunk. Egy kis múltidézés az ünnep előtt.
A karácsonyfa állításának története
Nincs új a nap alatt, mondhatnánk, hiszen bizonyos módon a karácsonyfa állítás szokásában is ókori elemeket fedezhetünk fel, az ókori napforduló ünnepekben megjelenő örökzöld növények képében. Az örökzöld növények már a kereszténység előtti kultúrákban is különleges figyelmet élveztek, a pogány hiedelmek szerint az örökzöldekből font koszorúk védelmet nyújtanak a téli napforduló idején a gonosz szellemek ellen. Maga, a ma is ismert karácsonyfa és annak díszítése azonban jóval később alakult ki német területen, bár pontosan nem tudjuk, mikor. Feljegyzés szerint egy strasbourgi polgár 1605-ben ír arról, hogy városában gyümölcsökkel, édességekkel és papírdíszekkel ékesített fenyőfákkal ünnepelik Jézus születését, ám egy másik legenda szerint Luther Márton volt az első karácsonyfa-állító. Az emlékezet szerint a német reformátor éppen egy fenyőn csillagfényeket vélt látni, és ennek hatására otthonában egy fára gyertyákat rakott. A tengerentúlon Pennsylvaniaban német telepesek már az 1700-as évek közepén felállították közösségük fáját, ám az elterjedésére még majd száz évet kellett várni.
A karácsonyfa állítás szokása Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok körében gyorsan népszerűvé vált. Érdekesség, hogy amikor 1860 karácsonyán Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József feldíszített fenyőfát küldött neki. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A martonvásári kastély mellett róla azért jegyezzük meg, hogy ő volt az, aki hazánkban az első kisdedóvót, azaz óvodát alapította, és az 1848-as szabadságharc és forradalom eseményeiben is részt vett. Visszatérve a karácsonyfához, elterjesztésében jelentős szerepe volt Báró Podmaniczky Frigyesnek, aki emlékirataiban jegyezte le, hogy egyik osztrák nagynénje volt az, aki 1825-ben először állított karácsonyfát Magyarországon. Eleinte gyümölcsöket, leginkább almát, mézeskalácsot, papírból kivágott díszeket akasztottak a karácsonyfára. Az 1800-as évek végétől terjedt el a szaloncukor-készítés és vele együtt a karácsonyfa díszítés ma is ismert módja. A magyar irodalomban a karácsonyfa 1866-ban jelent meg először Jókai Mór A koldusgyermek című elbeszélésében. Tegyük hozzá, a karácsonyfa európai népszerűségéhez Viktória királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg is jelentős mértékben hozzájárult. Az angol uralkodói pár 1846-ban az Illustrated London News című lap egyik rajzán volt látható gyermekeik körében a feldíszített fenyőfa mellett.
Az uralkodói pár egyébként a birtokaikról is minden évben ajándékoztak fát iskoláknak és katonai létesítményeknek.
A világ legnagyobb karácsonyfája
Az olaszországi Gubbio városa nekünk magyaroknak azért is különleges, mert Szerb Antal Utas és holdvilág regényének egy része is itt játszódik. Ám amiért különleges még a város, mert a felette található hegyoldalban – melynek tetején található a Szent Ubaldo bazilika- minden év decemberében több ezer lámpával világítják meg a Mount Ingino hegységet. A fenséges látvány mintegy 600 méteren terül el a hegy lábától egészen a csúcson lévő bazilikáig, ahol egy hatalmas hullócsillag ragyog. Az egyedülálló látványosságot messziről is tökéletesen lehet látni.
A karácsonyfa először 1981-ben világított. A csillag területe 1000 négyzetméter, 200 lámpa alkotja, 260 lámpa rajzolja ki a fa körvonalát, 270 színes lámpát találunk a körvonalakon belül, 8500 méternyi kábel köti össze a lámpákat, 650 méter a magassága, 350 méter a legnagyobb szélessége, 1350 darab csatlakozót használnak fel hozzá. A pápa Rómából gyújtja fel Gubbio meseszép fényeit. Úgy tűnik, a térségben megirigyelték Gubbiot, mert Umbria egy másik különleges látnivalójánál, a természetvédelmi értékei miatt különleges Trasimeno-tónál található Castiglione del Lago városánál is egy hatalmas karácsonyfa világít. Már két évvel ezelőtt is próbálkoztak ezzel, ám idén már valódi különlegesség.
Összesen 2559 égőből áll a fa, ám mindezt úgy készítették el, hogy a környezetet ne károsítsák vele feleslegesen.
A hungarikum szaloncukor
A mai szaloncukor őse a fondant-cukor, mely Franciaországból indult útjára, és bármilyen hihetetlen is, már a XIV. században ismerték. A fondant-cukor cukoroldatból felfőzéssel készült, puha, kikristályosodott massza volt. A fondant alapú cukorka gyártása az 1800-as évek végén terjedt el hazánkban. A polgári és arisztokrata családoknál a szalonokban kis tálkákban kínálták az édességet a vendégeknek, egyes vélemények szerint talán innen eredhet az elnevezés is, szaloncukor. A cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered, Jókai Mór szalonczukkedlinek nevezte a sokak által kedvelt édességet. A formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szaloncukrot a fényes sztaniolpapírba. A szaloncukor csomagolásánál a cukorka papírjának berojtozása kézzel történt, amit cukrászinasok végeztek, majd ezt váltotta fel a riccellőgép. A hamburgi cukrászmester, Stühmer Frigyes 1868-ban alapította meg Pesten Magyarország első gőzüzemű csokoládé gyárát, itt kezdték el gyártani a szaloncukrot a Gerbeud cukrászda számára. Kugler Géza 1891-ben megjelent Nagy Házi cukrászat című könyvében már 17 féle szaloncukor receptet ír le. Volt „szalon-ananász czukorka, szalon-pisztácz-czukorka, szalon-marasquin-czukorka”.
Még receptet is találunk a könyvben: „Olvasszunk föl 500g cukrot vízzel, vagy valami gyümölcslével s főzzük állandó kavarás közben törésig. Erre a próbát megcsináljuk és ha jó, akkor kanalanként a táblára,vagy egy tányérra rakjuk egy gömbölyű fácskával tablírozzuk,míg pépszerű tömeget nem kapunk. Ebből kisújjnyi vastag lepényt csinálunk,késsel kockára szeleteljük s papírosba csomagoljuk. Ezt a cukortömeget készíthetjük mindenféle ízzel és színben.” A két világháború között már 70-féle szaloncukrot lehetett kapni, 30 féle különböző csomagolásban. Ma már számtalan gyártó termékei közül válogathatunk, csupán pénztárcánk szab ennek határt.
2021. december 24.
Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: múlt-kor.hu
