Két év után újra megelevenedik a Saári Passió Abasáron. Mutatjuk a részleteket!
Az abasári Assisi Szent Ferenc Katolikus Karitász Csoport önkéntese, Veres József érdeklődésünkre elmondta, hogy a közösség 2017-ben nyert pályázaton forrást, ennek keretében különböző programok valósultak meg, így olyan képzések, melyek segítették, hogy összekovácsolja azokat az embereket is, akik nem járnak templomba. Ennek a pályázatnak a részeként 2018-ban rendezték meg először a Saári Passiót, amiben mintegy negyven szereplő vett részt.
A következő évben is örömmel készültek az eseményre, hiszen a próbák, a közös éneklés élménye mindenki számára feltöltődést jelentett. Az előkészületek mindkét évben már január-februárban megkezdődtek, ám sajnos az elmúlt két év mindent felülírt, nem tudták megrendezni az előadást a koronavírus-járvány miatt. Így különösen örömteli számukra, hogy
április 10-én ismét benépesül az abasári templomkert, a Passió helyszíne.
Bár az elmúlt években változtak a szereplők, a távozók helyére azonban szinte rögtön kerültek új emberek. A gyönyörű, a kort idéző ruhákat is a pályázatból valósították meg. Veres József kiemelte, hogy egy fővárosi ismerősén keresztül ismerte meg Fodor Orsit, aki rendező szakon tanul, és aki a Passió művészeti vezetője. Az ő segítségével készültek a jelmeztervek is, hogy a lehető legnagyobb hűséggel adják vissza a kort. Sőt, arra is figyeltek, hogy a szereplők ruháinak elkészítésével segítsenek másokat, így esett a választásuk a Soroksári Szociális Foglalkoztató varrodájára, a megrendeléssel őket támogatták.
A nagyhét kezdetét jelenti tulajdonképpen a virágvasárnap. Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe vonulására emlékezünk. A Jeruzsálembe szamárháton érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta, és a zsidó hagyomány szerint az életet, a győzelmet szimbolizáló pálmafa ágakkal integettek neki. Az erre történő emlékezés a keresztény liturgia része lett, előbb Konstantinápolyban, majd Rómában is hagyománnyá vált a pálmavasárnap megünneplése. A kereszténység terjedésével a pálmaágakat később fenyőágakkal, barkavesszővel, majd megszentelt virágokkal váltották fel, így alakult át a név is. Az eredeti neve a római katolikus egyházban „Dominica palmarum“, azaz pálmavasárnap. A jeruzsálemi egyház virágvasárnapi tradíciója a források szerint a 4. századtól a szentföldi zarándoklatok elterjedésével vált ismertté a világban.
Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.
„A jeruzsálemi bevonulás története hányszor játszódik le azóta is bennünk, egy-egy rövid felbuzdulás képében? Hogy találkozásunk vele hogy válhat tartóssá? Erre felel a következő szakasz. Vállalnunk kell önmagunk „elvesztését”, ahogy ő vállalta a földbe hullott gabonaszem sorsát. Akkor valóban egyek leszünk majd vele, s nem a futó, hanem az örök dicsőségben, a jeruzsálemi bevonulás után az örök Jeruzsálembe való bevonulás örömében.” (Pilinszky János: Virágvasárnap részlet)
Vasárnap, április 10-én szeretettel várnak minden érdeklődőt Abasáron délelőtt fél 11-kor a templomkertbe!
2022. április 10.
Kápolnai Nagy Ágnes
Fotók: Erdélyi József és Kazsu Attila (2018. évi passió)
