Április 24-e, Szent György napja, azt tartják, ekkor már kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet a földbe, mert itt a tavasz. Az elmúlt napok időjárását tekintve, ettől kicsit távolabb vagyunk, de talán ez a nap tényleg hoz fordulatot. A legendás szent élete mellett a naphoz kötődő hagyományokról is mesélünk, és megmutatjuk a detki templomot is.
A Szent György nap eredete
Mint szinte minden ünnepnek, ennek is megtalálható az ókori eredete, Rómában Palilia volt az ünnep neve, amit pásztorünnepként tartottak meg. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat és jószágukat. Innen is eredeztethető az állatok Szent György napi első kihajtásának hagyománya, ám a hagyományok előtt ismerkedjünk meg Szent György életével.
Szent György Kappadókiából származó katonatiszt volt. Anyja hatására tért keresztény hitre és a pogányságot ellen is küzdött. Keresztény hite miatt 303-ban kivégezték. Számos legendája közül a legismertebb a sárkányölő motívum. A legenda szerint élt Líbia Silena nevű városának tavánál egy sárkány. aki amikor éhes volt, mérgező leheletével úgy megrontotta a levegőt, hogy sokan belehaltak. A lakók ezért ügy döntöttek, naponta két bárányt tesznek ki a tóhoz, hogy a csapást megszüntessék. Amikor alig volt már bárány a környéken, úgy döntöttek, minden nap egy bárányt és egy embert áldoznak föl. Az igazságosság jegyében sorsot húzva döntöttek, hogy ki legyen a lakók közül az áldozat. Egyik napon a király lányára került a sor, és a király hiába fordult népéhez kegyelemért, nem volt könyörület. A király nyolc nap haladékot kért, hogy lányától búcsút vehessen, és ezt a kívánságát teljesítették. A nyolcadik nap reggelén a királylány sírva elköszönt szüleitől, és királyi öltözetben, egyedül indult útnak a tóhoz. Arra lovagolt Szent György, és amikor megtudta mi a királylány szomorúságának oka, a tettek mezejére lépett. Amikor megjelent a sárkány, Szent György fölpattant a lovára, keresztet vetett, és lándzsájával úgy megsebesítette a sárkányt, hogy az földre hullott. Ennek hatására megkeresztelkedett a király, a lánya és az egész népe, arannyal és ezüsttel halmozta el Györgyöt, aki azonban mindent szétosztott a szegények között.
Szent Györgyöt általában lóval, piros kereszttel egy fehér zászlón, pajzzsal és lándzsával, a sárkányt ölve ábrázolják. A bajban segítő 14 szent közé tartozik, átkok, nehéz helyzetek, lelki vívódások, háborús veszélyek és szerencsétlenségek esetén könyörögnek hozzá. Számos lovagi rend, ország, város, valamint a cserkészek, parasztok, lovak és háziállatok védőszentje. Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Európában pedig a középkorban volt a legerősebb a kultusza, általában, mint a lovagok, a zarándokok védőszentjeként ábrázolták. Érdekes adalék a Szent György kultuszhoz a középkori Anglia, ahol Oroszlánszívű Richárdnak személyes védőszentje volt, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. III. Eduárd uralkodótól ered az angol hadsereg csatakiáltása: ,,Szent Györggyel Angliáért!”. Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet az 1300-as évek közepén. Emellett Portugália védőszentje is. Hazánkban a veszprémi Szent György kápolna is a magyar György kultuszt hirdette a középkorban. A Szent György kultusz virágzását mutatja, hogy Károly Róbert megalapította a Szent György vitézek lovagrendjét. Később Báthori család is Sárkányölő Szent Györgyöt választotta családi patrónusuknak
Népszokások, hagyományok
Egész Európában egyedülálló az a több mint 280 éves könyv, melybe Kőszegen mindig ugyanazon a napon belerajzolják a szőlőhajtásokat, ebből következtetve a majdani termésre. A Szőlőjövések könyvét természetesen senki sem veheti kézbe, de digitalizált változata megtekinthető a kőszegi Jurisich várban. A Kulturális Világörökségek közé bekerült a kőszegi jövések könyvének érdekessége, hogy ebben a városban tradicionálisan kétnyelvűség volt, sőt, a legtöbb esetben a német nyelv rendelkezett bizonyos elsőbbséggel, ugyanakkor a Jövések Könyve minden egyes sora magyarul íródott. A könyv a szőlő fejlődésének három fontos periódusát tartalmazza, a Szent György-napi hajtások mellett a Lőrinc-napi fürtök rajzát, illetve a szüretről szóló feljegyzéseket. A könyv bejegyzéseiből megtudható az is, hogy melyik évben volt tavaszi fagy, mikor pusztított jégverés vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor. Néhol a borárakra és az értékesítési lehetőségekre is találhatóak adatok.
A legtöbb régi népszokás eredete a már említett ókori római pásztorünnepből ered. Ezen a napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott. Különböző rontáselhárító szokások voltak, mint az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura. Több helyen e napon állították az új köcsögfát is. Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik az emberek a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól. Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot, az uborkát. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. Érdekesség, hogy a18-19. századig országszerte a közigazgatási év kezdetének számított április 24-e. Hazánk szőlőtermő vidékein a hegyközségek is ezen a napon tartották a második törvénynapjukat. A hegybíró vezetésével ekkor körbejárták a hegyet, megvizsgálták a gyepűt, a bíró pedig a különféle közösségi ügyekben ítélkezett.
Sok helyen meglévő hagyomány volt a harmatszedés. Az a lány, aki a harmatban megmosakodott, nem lett szeplős, hanem szép és egészséges maradt. Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. Úgy tartották, ha Szent György nap előtti mennydörgés van, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.
Detk – Szent György templom
Detken járva mindenképpen keressük fel a központban álló római katolikus templomot. Szent György vértanú tiszteletére szentelték fel, amit már 1332-ben említettek források. 1794-ben rakták le a ma is látható templom alapjait, 1799-ig tartott az építkezés, a késő barokk templom műemlék jellegű. Máté István és Lantos Györgyi szobrász házaspár készítették a Szent György életét ábrázoló domborműveket a templom kapuján, amit bármikor megnézhetünk. A templom előtti keresztet 1907-ben emelték a két évvel korábban kivándorolt helyi lakosok emlékére. „ Az Isten dicsőségére állíttatták akik 1905 évbe kivándoroltak Amerikába. 1907.
A templommal átellenben látható a Szentháromság szobor áll, amelyet a Tarródy család állíttatott barokk stílusban, 1719-ben. A Gosztonyi család 1832-ben helyreállíttatta és egy második, feliratos talapzattal egészíttette ki. Különleges, részlet gazdag kidolgozottsága miatt szintén egyedi érték.
2022. 04. 24.
Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: archiv.katolikus.hu , arcanum.hu
Kiemelt fotó: Pixabay
