Megemlékezést tartott a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség és a Barankovics Izraelita Műhely Egyesület a gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napján. A szertartást Deutsch Péter, rabbi és Rudas Dániel kántor vezette.
A „Hősök és mártírok” Zsidó Kulturális Kegyeleti Emlékparkban rendezett eseményen Weisz Péter, a hitközség elnöke úgy fogalmazott: 78 éves a fájdalom, a könny és a visszatérő zokogás. 78 éve éles a megmagyarázhatatlan kérdés: hogyan történhetett meg mindez a 20. században? Úgy emlékszünk majd erre, mint a genocídium, a ki- és betelepítések, az esztelen öldöklés időszakára. Auschwitz és a Gulág is az értelmetlen gyilkoló ösztön megnyilvánulásai voltak.
Holokauszt: így hívja a történelem Hitler és a nemzetiszocialista Németország és cinkosai kísérletét az európai zsidóság kiirtására.
Hittel vallom, hogy a 6 millió áldozatot követelő gyilkolás Isten ellen való támadás volt, hiszen csak egy Istentagadó őrült elme mondhatta azt, amit Adolf Hitler mondott, hogy a lelkiismeret zsidó találmány, és hogy nincs kép kiválasztott nép. Pedig Isten nem hagyta el népét, a zsidókban ma is ott él az isteni kinyilatkoztatás reménysége.
Gideon Hausner, Jeruzsálem főbírája az Adolf Eichmann perben így kezdte a beszédét: „Hatmillió vádló áll itt velem. Csakhogy ők nem tudnak felállni, rámutatni a vádlottak padján ülő férfira, azt kiáltva, hogy „Vádollak!”. Mert ők már csak hamu: hamu, mely kupacokban áll Auschwitz dombjain és Treblinka rétjein, hamu, melyet szétszórtak Lengyelország erdeiben. Sírjaikkal van tele Európa. Így hát én leszek a szószólójuk.”
78 év után mi is vádolunk. Nemcsak a zsidóság, az emberiség és Isten nevében is, mert 78 év után is fülünkbe hallatszik testvéreink fájdalmas jajszava – tette hozzá Weisz Péter.
1944 áprilisában a gettóba zárás Gyöngyösön 1356 Status Quo hitközségi tagot, 466 ortodox tagot számlált és 1824 embert érintett, a járásból 174 főt. A gettó felállítását május 13-án fejezték be, aki felügyelte, az újvidéki vérengzésekben közismert gyilkos Zöldy Márton volt. Június 8-án Hatvanba vitték a zsidókat, majd június 12-én Auschwitzba. A gyöngyösi zsdó hitközséget a háború után mindössze 465 fő alakította újra, majd az ötvenes években nagy részük kivándorolt az Egyesült Államokba vagy Izraelbe.
Ne tedd mással, ami nem szeretnél, ha magaddal tegyenek – mondja a zsidó bölcselet. Csak amit akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt cselekedd mással, mondja Pál. Ez kell, hogy vezéreljen minket, mikor azt mondjuk, hogy:” Soha többet!”. Emlékezzünk meg azokról, akik egy embertelen korban embernek tudtak maradni! Igaz embernek lenni cél, kockázat és vállalás. Félve is tenni, amit a lelkiismeret diktál, tenni a többség közönye, gyűlölete ellenére tényleg igaz embert kíván. Emberi életünk rövid és esendő, ezért jó emlékezni, hogy voltak, aki tették a kötelességüket.
Haragunkat győzze le a szeretet! Önzésünket győzze le a nagyvonalúság! A gyűlölet nem küzdhető le gyűlölettel, annak egyetlen orvossága a szeretet.
A mai emlékezés tisztelet a holtaknak, figyelmeztetés az élőknek és fogadatlom a jövő felé, hogy „Többet soha!” Szívünkben lelkünkben maradjon meg mindazok emléke, akinek nem jutott szülőföld sírként. Emlékük legyen áldott! – zárta beszédét a hitközség elnöke.
Horváth László, a térség országgyűlési képviselője beszédében Weöres Sándor, A teljesség felé című kötetéből idézett: „Add vissza mértékét az embernek. Vedd imádba.” (Kérés)
Az író 1944-45-ben írta a könyvet, akkor, amikor a pokol leszakadt a Földre, amikor az ember „önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra”.
Bár a mondás azt tartja, hogy az idő minden sebet begyógyít, vannak esetek, amikor legjobb esetben is csak a fájdalmat tudja tompítani. A fájdalom figyelmeztet: baj van, megbomlott az egyensúly, valami elromlott. A lélek sebei azonban nem gyógyíthatók újabb ideológiákkal, felejtéssel vagy tagadással. A tisztesség ilyenkor azt kívánja, hogy az ilyen mély, a közösségek lelkén esett sebet tisztítsuk ki és lássuk el megfelelően. Kérdés, hogy ezt a sebet az elmúlt közel 8 évtizedben valóban kitisztítottuk-e, kibeszéltük-e, hogy mindez hogyan történhetett meg? Van még dolgunk, van még kötelességünk a holokauszt borzalmával: örökül kaptuk, s figyelmeztető jelként visszük magunkkal, hogy hasonló soha többé ne történhessen meg.
Horváth László kiemelte: az ember mindig felelősséggel tartozik a teremtés egészéért. Ha vállalja, ha nem, az ember mindig teremt, és mindig először magában teremt. Amit magában megteremt, az útra kel, és megnyilvánul a világban. Nagyon vigyázzunk, hogy mit teremtünk magunkban, mert az képes sebet ejteni, de képes gyógyítani is!
A szertartás végén a résztvevők az 1946-ban átadott holocaust emlékmű előtt elhelyezték az emlékezés kavicsait.
„A kő zokog e falban, szemeimből patakzik a könny népem pusztulása miatt 2000 gyöngyösi vértanú emlékére, akiket az országban és annak határain túl haláltáborokban, hómezőkön, utak, folyók partján megkínzott, elpusztított megfojtott, megölt és legyilkolt a könyörtelen vérszomjas gyűlölet hatszázezer magyar hittestvérünkkel együtt 5701-5705 években. Béke jeltelen sírjaikra és szétszórt hamvaikra! Emlékük örökké él!”
2022. 06. 14.
Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Lénárt Márton
