Augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.
Akadálytalanul vihette végbe az agressziót
A sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A szovjet vezető, Joszif Sztálin azután döntött a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró megállapodás mellett, hogy kudarcot vallottak a nyugati hatalmakkal a kölcsönös biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásai, miközben a tábornoki karban végzett tisztogatás miatt meggyengült Vörös Hadsereg a Távol-Keleten harcban állt Japánnal.
A KIEGYEZÉS A LENGYELORSZÁG, MAJD NYUGAT-EURÓPA LEROHANÁSÁT MÁR ELDÖNTŐ NÉMET FÜHRERNEK, ADOLF HITLERNEK IS KAPÓRA JÖTT, AKI ÍGY AKADÁLYTALANUL VIHETTE VÉGBE AZ AGRESSZIÓT.
Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter által, Sztálin jelenlétében aláírt dokumentum azonnal életbe is lépett. A hét cikkből álló, tíz évre kötött egyezményben a felek kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”.
A SZERZŐDÉSNEK TITKOS ZÁRADÉKA IS VOLT, AMELY NÉMET ÉS SZOVJET ÉRDEKSZFÉRÁKRA OSZTOTTA FEL KELET-EURÓPÁT, A HÁBORÚ KITÖRÉSE UTÁN ENNEK ALAPJÁN ZAJLOTT LE A TERÜLETI OSZTOZKODÁS.
A titkos kiegészítő jegyzőkönyv meglétét – amelynek szövegét Nyugaton már 1946-ban közzétették – a Szovjetunió egészen a gorbacsovi peresztrojkáig tagadta.
2009 áprilisában fogadták el az állásfoglalást
Mindez csak elodázta az összecsapást: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, a Molotov-Ribbentrop-paktum hatályát vesztette.
A NÁCI HARMADIK BIRODALOM 1945-BEN MEGSEMMISÜLT, DE A SZOVJET ÉRDEKSZFÉRÁBA KERÜLT KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN KOMMUNISTA DIKTATÚRÁK ÉPÜLTEK KI, AMELYEK KÜLÖNBÖZŐ FORMÁBAN, AZ ELNYOMÁS ELTÉRŐ MÓDOZATAIVAL EGÉSZEN AZ 1990-ES ÉVEK ELEJÉN BEKÖVETKEZETT RENDSZERVÁLTÁSIG FENNÁLLTAK.
2008 júniusában az Európa lelkiismerete és a kommunizmus címmel Prágában megrendezett nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő így fogalmazott: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre.
Az EP 2009 áprilisában fogadott el erről állásfoglalást. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar és litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. A dokumentum emlékeztetett a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapjára, és felkérte a tagállamokat: vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés.
A megállapodást tizenhárom ország tizenkilenc intézete írta alá
Az emléknapot először 2011-ben tartották meg. A soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián abban egyeztek meg, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának 2011. októberi, prágai alakuló ülésén született megállapodást tizenhárom ország tizenkilenc intézete írta alá, Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli az együttműködésben.
2018 júniusában Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Óbudán a szovjet megszállás (a kommunista diktatúra) áldozatainak emlékművét. 2019-ben az emléknapon több európai közszolgálati televízió mutatta be a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) kezdeményezésére készült, az európai totalitárius rendszerek nevében elkövetett erőszak és üldöztetés elszenvedőinek sorsát felidéző rövidfilmeket, ezek egyike az 1956-os magyar forradalom legfiatalabb áldozata, Mansfeld Péter emlékét idézte.
(MTVA Sajtóarchívum)
2023. 08. 23.
Forrás: origo.hu
Kiemelt fotó: MTI (Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója (b-j) mécsessel a kezükben a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a múzeumban tartott megemlékezésen. MTI/Máthé Zoltán)
