A csok plusz kapcsán az egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdés az volt eddig, hogy mi számít majd első lakásnak, hiszen ennek megvásárlásához elég lesz tíz százalék önerő is. Az éjjel megjelent csok plusz rendelettervezet a Bankmonitor szerint tisztázza a helyzetet, ez alapján pedig úgy tűnik, nem lesz akadály az sem, ha a pár mindkét tagjának külön-külön van már saját tulajdonú ingatlanja.
Közzétette a kormány a csok plusz részletszabályait a Kormány.hu oldalon, amiből kiderül, hogy kik vehetik igénybe a legfeljebb ötvenmillió forintos kamattámogatott lakáshitelt. A közzétett kormányrendelet egyelőre még csak jogszabálytervezet státusban van, a társadalmi egyeztetést december 1-jéig hirdették meg.
Az éjjel megjelent jogszabálytervezet számos pontban tisztázza a csok plusz hitel igénylési feltételeit, amelyek közül az első lakás megvásárlásával kapcsolatos rendelkezéseket várták talán legtöbben. Az első lakásukat megvásárló házaspárok ugyanis a szokásos húsz százalék helyett akár tíz százalék önerővel is lakáshitelhez juthatnak, így ők egy nyolcvanmillió forintos ingatlant 16 millió forint helyett akár nyolcmillió forint saját megtakarítással is meg tudnak majd vásárolni, a fennmaradó részt pedig csok plusz hitelből és akár piaci lakáshitelből is megfinanszírozhatják.
Az első lakásként megvásárolt ingatlan esetében ugyanakkor kikötés, hogy annak vételára nem haladhatja meg a nyolcvanmillió forintot. Hogy ez az értékhatár ne legyen kijátszható, a jogalkotó feltételként szabta, hogy az ingatlan értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke legfeljebb húsz százalékkal térhet el a vételártól. Amennyiben a különbség nagyobb, akkor a csok plusz hitel nem lesz igényelhető.
Óriási várakozás volt ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mi számít majd első lakásnak. A jogszabálytervezet szerint első közös lakásszerzőnek minősülnek azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban együttesen tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot is tesznek. Vagyis nem lehetett a házaspárnak olyan ingatlanja, melyben mindketten rendelkeztek tulajdoni hányaddal. Viszont az nem akadály, ha külön-külön már volt lakásuk.
Eszerint, ha a pár mindkét tagjának van olyan saját ingatlanja, amiben a másik fél nem tulajdonos, akkor dönthetnek úgy, hogy ezeket eladják, majd közösen vásárolnak vagy építenek csok plusz hitelből saját, közös otthont. Ugyanakkor dönthetnek úgy is, hogy ezeket az ingatlanokat továbbra is megtartják, és csak a csok plusszal megvásárolt ingatlan lesz közös.
Nem csak a vételárkorlát miatt fontos azt tudni, hogy első lakásról beszélünk-e. Ha nem minősül első lakásnak a csok plusszal érintett ingatlan, akkor ugyanis a meglévő ingatlanunk forgalmi értékét meg kell haladnia az új lakás vételárának. Ha pedig eladtuk két éven belül korábbi közös lakásunkat, akkor annak az eladási árát kell meghaladnia új otthonunk vételárának.
Ez akkor jelenthet nehézséget, ha például a család Budapestről költözne vidékre, esetleg egy vidéki nagyvárosból községbe vagy faluba, ahol alacsonyabbak az ingatlanárak. Pedig sok esetben éppen az az ilyen költözések oka, hogy vidéken, illetve a kisebb településeken ugyanakkora vagy akár alacsonyabb összegből nagyobb alapterületű ingatlant vásárolhat a család, ahol a gyerekek is kényelmesebben elférhetnek.
2023. 11. 28.
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Pexels, Elina Fairytale
