Mint arról júniusban beszámoltunk, elindult a Szövetség a Mátráért Mozgalom, közel 60 polgármester, turisztikai, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi vezető részvételével. A bejelentést nagy médiavisszhang kísérte, egyhangúlag a Mátra komoly fejlődési lehetőségeként értékelte minden megszólaló. Horváth László országgyűlési képviselőt, a szövetség alapítóját kérdeztük a fejleményekről.
– Júniusban Galyatetőn indította útjára a Szövetség a Mátráért Mozgalmat. Ahogyan alapítóként akkor fogalmazott, a következő hónapok legfőbb feladata egy olyan szakmai dokumentum összeállítása lesz, melyet a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kormány elé terjeszthet.
– Valóban, a szakmai összefogás céljaként azt határoztuk meg, hogy a szövetség munkájának eredményeként a Mátra kiemelt turisztikai fejlesztési térség besorolást kapjon, és a címmel járó jelentős fejlesztési forrásokhoz jusson. A célunk eléréséhez egy kormánydöntésre van szükség, a döntés előkészítéséhez pedig egy átfogó vonzerőleltárt, valamint fejlesztési koncepciót kell összeállítanunk a Mátráról. Precízen be kell mutatnunk a jelenlegi állapotot és meggyőző tervekkel kell rendelkeznünk a Mátra jövőjéről.
– Hogyan zajlik az előkészítő munka?
– A Szövetség a Mátráért Mozgalom egy nyitott közösség, minden szervezet és magánszemély csatlakozását és javaslatait várjuk, akinek szívügye a Mátra. A szövetség életre hívása mellett azonnal felállítottunk egy szakmai munkaszervezetet is, melynek feladata, hogy feltérképezze és rendszerezze fejlesztési igényeket és elképzeléseket, majd ezeket egységes dokumentumba foglalva segítse a Magyar Turisztikai Ügynökség előkészítő munkáját. A szakmai munka koordinálására térségünk legfőbb tudásbázisát, az Eszterházy Károly Egyetemet kértem fel, személyesen dr. Bujdosó Zoltán rektorhelyettes vezeti a munkaszervezetünket.
– Kik a tagjai ennek a szakmai csoportnak?
– Az első munkaértekezlet már le is zajlott múlt héten, ezen az Eszterházy Károly Egyetem részéről dr. Bujdosó Zoltán rektorhelyettes, valamint Domjánné dr. Nyizsalovszki Rita turisztikai tanszékvezető vett részt. Kulcsfontosságúnak tartottuk mindkét Mátrában tevékenykedő TDM közvetlen részvételét is, így a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület részéről Kápolnai Nagy Ágnes elnök asszony, Lakatos István és Víg Tamás, illetve a Gyöngyös Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület részéről Nagy Róbert elnök és Benkő Béla menedzser alkotja a munkaszervezetet. A következő ülésen már a Heves Megyei Önkormányzat területfejlesztési szakembereinek részvételével is erősödünk. Azt gondolom, hogy a szakmai tudás és a turisztikai piaci tapasztalat ezzel a körrel garantálható.
– Hogyan kell elképzelnünk egy ilyen hatalmas információtömeg rendszerezését?
– A tervezés első szakaszában a fejlesztési tématerületeket jelöljük ki, melyekre egységesen felfűzhetőek lesznek a konkrét projekttervek. Ilyen jelentős tematikai egység a közlekedési és közüzemi infrastruktúra, a Mátra gyógyhelyei, az aktív–sport–extrémsport turisztikai hálózat, a mátrai várak, a jelenleg használaton kívüli turisztikai létesítmények, a dél-mátrai falvak bor és gasztroútvonalai, a vallási és zarándokturizmus, a fenntartható mobilitás – úgymint Mátravasút, libegők, kerékpár, e-kerékpár, emberi meghajtású vagy elektromos eszközök rendszere, – a felső-mátrai falvak vonzerőfejlesztése, és a turisztikai szervezeti, marketing, kutatás, innovációs feladatok. Ha pontosan meghatározzuk ezeket a fejlesztési irányokat és tématerületeteket, akkor lehet garantálni azt, hogy nem elszigetelt fejlesztések tömkelegét, hanem egy logikus rendszert alkotunk, melyet majd a turisztikai piacon vonzó egységbe lehet csomagolni.
– Mi a tervezési folyamat következő lépése?
– Július 20-ára elkészül az egyeztetési anyag első verziója, amit a munkaszervezet még aznap értékel, majd terveink szerint még szintén júliusban a Magyar Turisztikai Ügynökséggel is megvitatjuk az ebben foglaltakat.
Szerző és fotó: KékesOnline
