Szombaton motoros áldást tartottak Domoszlón. Az esemény szervezőjével, Szabó Józseffel készítettünk interjút.
– Milyen hagyományai vannak Domoszlón a motoros összejöveteleknek?
– A ’90-es évek közepén egy kedves barátom, Ferencz Ottó indította el településünkön a motoros mozgalmat. Akkoriban a domoszlói kis kápolnához 10-20 motoros járt el rendszeresen. Valamiért azonban a rendszeresség megszűnt, ekkor alapítottuk a helyi motoros baráti kört, melynek én lettem a vezetője. Elhatároztuk, hogy felélesztjük a kezdeményezést. Mischinger Ferenc, településünk akkori plébánosa, aki maga is motorozott, javasolta, hogy a templomnál szervezzük meg az áldást és egyben hirdessük meg szélesebb körben is. Ez 4 éve volt és már az első alkalommal 45-50 gép érkezett, idén pedig már mintegy 90-en voltunk.
– Honnan érkeztek a motorosok?
– Főként a környékről – Markaz például nagy bázisunk –, de Siófokról, Tiszaújvárosból, Szolnokról, Ceglédről és sok egyéb helyről is voltak vendégeink.
– Domoszló hányan tagjai a baráti körnek?
– Nagyjából 20-an járunk össze rendszeresen, de az alkalmi tagokkal együtt 30-an is vagyunk.
– Hogyan választották ki az időpontot?
– Eddig főként pünkösdkor találkoztunk, idén azonban Varga Bertalan atya kérésére Szent Kristóf napjához – július 25-éhez – igazítottuk a találkozót. Berci atya nemrégiben Fatimában járt, ahonnan mindenkinek hozott ajándékba egy Szent Kristóf medált. Az utazók védőszentje így mindig vigyáz ránk.
– Hogy képzeljük el az áldást?
– A szentmise előtt a templom két oldaloltára elé helyeztük a bukósisakokat, melyeket a szentmise végén az atya megszentelt és oltalmat kért viselőikre, majd kimentünk a templomkertbe, ahol előzőleg felállítottuk a motorokat. Az atya ezekre, valamint a motorosokra és családtagjaikra is áldást kért. Ezt követően tettünk egy tiszteletkört a faluban, majd a tónál álltunk meg, ahol egy jó babgulyást főztünk.
– Ön mikor kezdett motorozni?
– Nagyon fiatalon. A családalapítást követően ez némileg háttérbe szorult, majd 6-8 éve, barátaim unszolására ültem újra motorra. A párommal gyönyörű helyeken jártunk, Erdélyben, Szlovéniában, Olaszországban is túráztunk már. Legutóbb a Bledi tóhoz motoroztunk el. Hívők vagyunk, így a túrák alkalmával mindig ellátogatunk a helyi templomokba.
– Ennyi tapasztalattal a háta mögött mit üzen azoknak, akik most kezdik motoros pályafutásukat?
– A legfontosabb, hogy ne nézzék versenypályának a közutat! Aki versenyezni akar, az keressen erre való helyet, például a Hungaroringet. Az úton pedig figyeljünk egymásra!
Szerző: KékesOnline
Fotó: Szabó József, facebook
