Befejezte aktív játékvezetői pályafutását a gyöngyösi spori.
A 42 éves gyöngyösi játékvezető 214 alkalommal fújta a sípot az NB. I-ben, debütáló mérkőzése egy MTK-Kaposvár összecsapás volt 2009-ben, az utolsó pedig idén februárban a Kisvárda–Ferencváros bajnoki meccs.
Farkas Ádám Egerben született, Istenmezején nőtt fel, majd 2002-ben Gyöngyösre költözött. Azóta is itt él feleségével, Urbán Eszterrel, aki szintén aktív játékvezető, a FIFA-keret tagja. Két kislányuk van.
Már gyermekként szenvedélye volt a foci, amikor csak tudta, rúgta a bőrt.
Hogyan indult játékvezetői karriere?
A családunkban nagy hagyománya van a vendéglátós szakmának, édesapám sokáig vezette Gyöngyösön a Kavalkád éttermet, én is ott kezdtem dolgozni, miután Budapesten vendéglátóipari menedzserként végeztem. 2002-ben egy játékvezetői évzáró ünnepségen kaptam meg a végső löketet a döntésemhez. Magával ragadott a játékvezető csapat hangulata, s édesapám is biztatott: vágjak bele! Még aznap éjjel beiratkoztam egy tanfolyamra. Egy életre szóló bónuszt is szereztem aznap a rendezvényen: megismertem a leendő feleségemet, Esztert, aki korábban Gyöngyösön, a 7-es iskolában tanított testnevelés-földrajz szakos tanárként. Nagyon sokat köszönhetek neki, a csodás családunk mellett főnyeremény, hogy ugyanazzal foglalkozunk, így szakmailag is tudjuk egymást támogatni.
A focival játékosként tehát felhagytam, helyette a játékvezetésre koncentráltam. A körzeti bajnokságban kezdtem, majd szépen haladtam előre a ranglistán. 2007-ven kerültem fel az országos NB. II. keretbe, a következő évben az NB. I-be, 2015-től pedig a FIFA nemzetközi keret tagja lettem.
Milyen változást hozott az életében a nemzetközi szint?
Ez egy teljesen új szintet jelentett, felemelő érzés és hatalmas élmény és nagy felelősség volt az európai csúcsjátékosok közelében dolgozni. Kassai Viktor csapatában kezdtem alapvonali játékvezetőként. A 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon a francia–román nyitómérkőzésen, majd az olasz–svéd csoportmérkőzésen, végül a német–olasz negyeddöntőn vettem részt. Sokat utaztam, gyűjtöttem a tapasztalatot a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában is, ahol például az AC Milan egyik mérkőzésén is fújtam. Játékvezetőként számomra ez volt az elérhető legmagasabb szint, tovább sajnos sorozatos sérüléseim miatt nem tudtam lépni. Nem maradt bennem hiányérzet, pályámat így is teljesnek érzem, s köszönettel tartozom mindenkinek, aki segített az utamon.
Hogy érezte magát a búcsúmérkőzésén?
Azon is, mint minden meccsemen csak arra koncentráltam, hogy jó ítéletek szülessenek, s úgy érzem rendben is volt a mérkőzés. Az utolsó hármas sípszó után azt éreztem, az elmúlt 15 év minden perce megérte, s hálával tekintek vissza az eltelt időre. A futballal ugyanakkor nem szakítom meg a kapcsolatot, hiszen felkértek az MLSZ Heves vármegyei igazgatói posztjára, amit tisztelettel és örömmel fogadtam el. Az új munkakörömben is a magyar focit szolgálom, s igyekszem mindene erőmmel segíteni a vármegyei futball fejlődését.
Mivel tölti a szabadidejét?
Nem túl meglepő, de szívesen nézek focit, élőben vagy tv-ben, s rendszeresen kijárok kis falusi meccsekre, mert azok atmoszférája szippantott be anno a foci világába, s a mai napig rajongok érte. Lenyűgöző látni a magyar válogatott fejlődését, az Eb. mérkőzéseiket mindenképp élőben nézem majd meg. Amikor időnk engedi kirándulunk a Mátrában, horgászom és a lányaim balett-táncos fellépéseire járok.
2024. 02. 28.
Kékes Online, Burián Orsolya
