Megsokszorozódott, évente 30 ezer fölé emelkedett a Galyatetőre látogató bakancsos turisták, diákcsoportok száma, mióta átadták a felújított Péter-hegyese kilátót. A Magyar Természetjáró Szövetség a kilátó megújítása mellett megnyitotta Turistacentrumát, ami valódi zarándokszállásként működik, ám emellett olyan egyedi élményt is kínál, mint a bivakolás. De hogy mi is ez? Kerekedjünk fel és próbáljuk ki!

Mielőtt bivakolnánk, merüljünk el a mesék világában, hiszen Galyatetőhöz egy nagyon szép legenda tartozik. Napkeleten volt egy Tündérország, amelyben a Tündérkirálynő uralkodása alatt boldogan éltek emberek és állatok. De a jóság Tündérének örök ellensége, Ármány, a gonoszság szelleme fellázította az embereket, akiknek a vezére a hosszú, galambősz, térdig érő szakállú Galya apó volt. A Tündérkirálynő büntetésül madarakká változtatta az embereket. Az ősz Galya sas (turul) lett. Átváltozva nyolc napig repült nyugat felé, míg egy forrás mellett pihenve gyermeksírást hallott. A szomszéd bokor alatt két aranypólyás baba feküdt a földön, akiket óvatosan karmai közé fogott, és elrepült velük. Útját éjjel egy fényes üstökös vezette, míg egy magas hegy felett szétrobbant; a hegy neve Mátra volt, ahol ő is leszállott. A puha fűbe helyezte a két csecsemőt, akik az éhezéstől sírni kezdtek. A bokorból kiugrott egy nőstény farkas és megszoptatta őket. Örömében Galya apó elkezdte csattogtatni a szárnyait, közben egy tolla kihullott, és nagy robajjal megnyílt a föld. Egy aranypalota támadt a helyén, annak legszebb termében találták magukat, csodaszép tündérek álltak rendelkezésükre. A farkas továbbra is szoptatta a kicsiket, a sas nevelte őket. Az idő múlásával megnőttek, egy deli, szép ifjú lett az egyik gyermek, mindenben mintaképe az embereknek, akik azt mondták egymásnak, az ő példáját kövesd. Így lett a neve Kövesd (Mezőkövesd). A lány gyönyörű szép hölggyé cseperedett, akit jóságáért, szépségéért becsültek, többre a legdrágább gyöngynél, így lett a neve Gyöngyi (Gyöngyös). A két fiatal megszerette egymást, a lakodalomra eljött Tündérkirálynő is, ő adta össze őket, és nászajándékul megkapták tőle a Mátrát. Az öreg Galyát és a madarakat visszavarázsolta emberekké. Kövesd és Gyöngyi magához vette Galya apót és a Mátra lakóinak felügyeletével bízta meg őt, s hogy tartsa távol a gonoszt. Ám Ármány cselhez folyamodott, s nyalka vitézekként vonultak végig a Mátrán alattvalói. A lányok és a fiúk is megzavarodtak, a lányok a vitézekről álmodtak, a fiúk olyanok akartak lenni, mint a deli lovagok. Felcsaptak hát vitéznek a fiúk, elmentek, mulattak, vérontás lett a vége. Mikor ezt a Mátrában megtudták, Tündérországnak is vége lett. Sötétség borult a tájra, minden eltűnt, csak Galya apó maradt meg. A Tündérkirálynő elküldte hát Galya apót napkeletre, hogy hozza el az ott maradt rokonokat. Galya apó visszatérve népével, összeroskadt és meghalt. Kövesd és Gyöngyike eljöttek érte, és göncölszekéren elvitték. Csak az emléke maradt meg, ezért hívják a hegyet Galyának. A tetejét pedig, ahol a sír van, Galyatetőnek.

A könnyesen szép legenda után talán másképp indulunk neki, hogy felfedezzük a kilátót és a Turistacentrumot. 2015. szeptember 19-én nyílt meg a Galyatető Turistacentrum, ami intelligens, környezetbarát házként működik, ahol öt különböző kényelmi fokozatú szállással (fürdőszobás szoba, apartmanház, bakancsos fülke, bivak – szállás a kilátóban, sátorhely) és a modern köntösbe bújtatott, klasszikus fogásokat kínáló Galya bisztróval várják a turistákat. Amíg falatozunk, pillantsunk kicsit a történelmi tények mögé!

Itt építették fel a Mátra első menedékházát, amelyet 1894. augusztus 12-én adtak át, nevét Samassa egri bíboros érsekről kapta. Ehhez kellett Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd, aki 1187-ben megalakította a Mátra Egyletet, és ezzel útjára indította a Mátra fejlesztését. Ez a ház azóta sajnos az enyészeté lett. Az I. világháború után a gyöngyösiek mellé egy másik szervezet is csatlakozott, 1918-ban a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) megalakította a Magyar Hegymászók Egyesületét.

A galyatetői menedékház 1932-ben

A BETE tagjai, akik a Magas-Tátra csúcsainak megmászásában is jeleskedtek, egy saját otthont szerettek volna építeni itt. 1920 őszén Galya-tetőn tartották vándorgyűlésüket, és innen hirdették meg, hogy Galyatetőn építik fel a turistaházukat. 1921-24 között építették meg az Egyetemiek menedékházát. Az épület mellett tartalék famenedékház, kilátó, és 3 síugrósánc is volt. Emellett a Posta-, távbeszélő és távíró-ügynökség, a Meteorológiai Intézet észlelő állomása, és az Országos Mentőállomás 1. számú állomása kapott itt helyet. A menedékházban két nagy étterem, klubszoba, könyvtár is működött. Emellett volt gondnoki szoba, postahivatal és 6 hálóterem, 57 ággyal. Tartalék fekvőhelyből 40-et találtak itt a turisták. Izgalmas hegyvidéki élet folyt itt, a konyha folyamatosan üzemelt, síversenyeket rendeztek, a menedékház tanfolyamoknak, iskolai kirándulásoknak is helyet adott. Mindent összevetve az Egyetemiek menedékháza európai színvonalú, az alpesi és tátrai házakkal vetekedő épület volt.

Péter-hegyesén 1934-ben adták át az Andezit Kilátót, ami akkoriban a lombkorona fölé magasodva nyújtott páratlan panorámát a látogatóknak. A mai Galyatető Turistacentrum alapjául szolgáló épületet 1938-ban építették. A leírások szerint az építményen próbálták ki, hogy az akkoriban luxusberuházásnak számító Nagyszálló köveit hogyan építsék, később pedig építési irodának és munkásszállásnak használták.

A kilátó (1941)

A hotel átadása 1939-ben történt. Érdekessége, hogy a fürdőrészlege már abban az időben megépült. Miután a munkások elhagyták a területet, az üresen maradt házba a szálló cselédsége és kiszolgáló személyzete költözött. A II. világháború után a Nagyszálló Élmunkás üdülővé vált, majd később SZOT-üdülővé, az épületben azonban továbbra is a személyzet kapott helyet. Később pékség nyílt benne, ekkor kapta a kémény hozzáépítést. Ezt követően síszerviznek és kölcsönzőnek adott otthont. Az utolsó időkben még kocsiszín is volt. Az épület mögött a korabeli építésvezető családjának háza kapott helyet, amely később sokáig működött általános iskolaként.

Vass-Eysen Áron, Kovács Csaba | Galyatető Turistacentrum, Mátraszentimre – 1960 | Kitervezte.hu

Sajnos az állaga a hosszú idő alatt erőteljesen leromlott, ezért az újjáépítés alkalmával csak az utcafronti szakaszt lehetett megtartani. A centrum egyik különlegessége, hogy zarándokhelyként szintén funkcionál: a szellemi felfrissülésre vágyók is megtalálják a kedvükre való kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget. Az udvaron úgynevezett „csendes helyiség” található, amelynek ablakai nincsenek, a fény a Göncölszekér, illetve a Kisgöncöl alakzatban elhelyezkedő réseken keresztül szűrődik be az észak felé tájolt szobába.

A turistacentrum épületétől gondosan kiépített, mintegy 200 m hosszúságú ösvény kanyarog bükkfák ölelésében a kilátó felé. A 960 m magas Péter hegyesén álló, eredetileg 17 m-es kilátó tetejére régebben egy belső, rozsdás csigalépcsőn lehetett feljutni, odafent pedig egy kevésbé impozáns vasketrecből lehetett nézelődni, amit idővel teljesen benőttek a fák. Az építményt mintegy 80 millió forintból újították fel. A munkálatok során 13 méterrel toldották meg a magasságát, kívülre pedig két lépcsősor került, az egyik a felfelé, a másik a lefelé haladóknak. A kilátóra felkúszó, rozsdamentes hálóval körbevett, kettős lépcsőspirál már önmagában is egyedi, látványos megoldás.

A kilátó napjainkban

Felfelé kaptatva aztán szemünk elé tárul a több szinten kialakított bivakszállás. Színes ablakszemekkel bevilágított, kerek búvóajtókon át léphetünk be. A lélegzetünk is eláll, a komfortot szél és esővédettség jelenti, emellett mindössze dugaljak vannak, ahol tölthetjük a telefont, fényképezőt. Ha van nálunk fejlámpa, meleg hálózsák, némi élelem, akkor tényleg egyedülálló az élmény, az esti naplemente és a hajnali napfelkelte különösen.

A Galya-kilátó megmagasított, látszóbeton részében három bivakszállás került kialakításra, amelyekbe körajtón lehet bejutni, a fény pedig színes körablakokon áramlik be.

Legendák a távoli múltból, a mátrai turizmus bölcsője az első menedékházzal, a két világháború között épült Nagyszálló, mind-mind múltunk soha el nem évülő lapjai. Mára egy korszerű  turisztikai  szállásközpont egy felújított kilátóval várja a vendégeket. No meg finom ételekkel, s amíg eldöntjük, bivakoljunk-e, a kandalló pattogó tüze ad meleget. És ne feledjük, Galyatető számos az Országos Kéktúra útvonalán, amit a közelmúltban a Nacional Geographic a világ legjobb utazási célpontjai közé sorolt. A Magyar Természetjáró Szövetség pedig két kiemelt eseménnyel csábít évente több ezer embert a Mátrába, a májusi Nyitnikék és az októberi Őszikék hamar sokak kedvencévé vált.

2019. november 27.

Kápolnai Nagy Ágnes

Fotó: Galyatetői Turistacentrum, Fortepan, Kápolnai Nagy Ágnes