Az elmúlt hétvégén szerencsére olyan időszak is volt, amikor nem az esőt néztük az ablakon át a szobánkból, hanem egy kicsit levegőzhettünk is a Mátrában. Sás-tóra látogattunk, ahol még minden leghidegebb évszakot idézi, a kora tavaszi növényekből sem találtunk egyet sem, amelyik már kibújt volna a téli pihenője után, de a tó vizén úszó vadkacsák nagy lubickolásban voltak, szemmel láthatóan nem fázott egyikük sem. Rövid sétánk alkalmával körbejártuk a tó partját, megnéztük a kilátót – tisztes távolságból – és azt is megörökítettük, hogy örülnek az alkalmi etetésnek a tó vízimadarai.

Mindenki a tavaszt várja már
Odafentről messzire látni, ha bátrak vagyunk, és felmegyünk.
Ha beköszönt végre a jó idő, sokan fognak ott üldögélni.
Csendes magány
Fel, a magasba – ha van elég bátorság!
Vadkacsát etetni mindig jó móka.
Jó, jó.. de hol van itt jég?
Vajon hány lábnyom lehet ezen az ösvényen?

2024. 02. 15.
Kékes Online, Gyetvai Péter
Fotó: Gyetvai Péter