A közelmúltban Tavaszváró barangolás a Mátra alján néven szervezett egynapos programot a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület. A rendezvény első állomása Detk volt, ahol a Detki Udvarházban fogadták az érdeklődőket.
Ma, amikor a gasztronómia, azon belül is a helyi termékek mind fontosabb szerepet kapnak a turizmusban, jól látható, ha egy település termelői összefognak, egészen különleges élményt tudnak kínálni. Némi túlzással, a Mátra kamrájának lehetne nevezni a falut, hiszen annyi különleges terméket kínálnak. A kóstolók mellett a termelők szívesen válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, hogyan készülnek az egyes termékek.
A legnagyobb érdeklődés értelemszerűen a kender termékeket kísérte, hiszen egyfajta misztikum lengi ezt körül. A szigorú ellenőrzés mellett termelt orvosi kendertermékeket nemcsak egészségmegőrzés és megelőzés céljából érdemes fogyasztani, bizonyos betegségek esetén is ajánlott használatuk. Az ismertető közben friss bagetten kender pesto kínálta magát, ami láthatóan ízlett a csapatnak.
Ahogyan korábban írtunk róla, a tulajdonos házaspár a főváros mellől költözött ide, és kezdetben azért kezdtek chilit termeszteni, mert ízlésükhöz nem találtak elég erős paprikát a halászléhez. A kendertermékek készítése már egy tudatos vállalkozás volt.
A tökmagolaj, a fahéjas cukrozott sárgabarackmag is méltán aratott sikert, erről szintén beszámoltunk korábban. Ez a vállalkozás is úgy kezdődött, hogy nem tudtak mit kezdeni a sárgabarackmaggal, lett belőle olaj és édes csemege. A saját ültetvény pedig azóta mind több termék előállítását teszi lehetővé.
A sokszínű kóstolás során azért volt egy szürreális pillanat, amikor jelen sorok írója azzal szembesült, hogy a helyiek vendégváró pálinkájának fogyasztása után volt olyan vendég, aki kecsketejjel folytatta…. Egy fiatal termelő ugyanis most kezdett kecskesajt készítésébe, a sajtok és pudingok mellett hozott kóstolónak kecsketejet is.
Mátrai település nincs bor nélkül, így a programnak helyet adó Detki Mentaház tulajdonosa, Katona Ágnes a családi borászat termékeit mutatta be. A gasztronómia után a történelemé lett a főszerep, a Mentaház és a Tarródy-Gosztonyi kúria, összefoglaló néven a Detki Udvarház, valamint az azt körülölelő mintegy nyolc hektárnyi erdő, volt angolpark a tősgyökeres detki származású Katona család tulajdonában van. Katona Ágnes, a helyi program szervezője a séta során elmesélte, a hatalmas erdős terület közepén, az 1720-as években a Tarródy család által épített kúria áll, amelyet később egy magasföldszintes bővítménnyel egészítettek ki, majd az 1820-as években is átalakítottak. A 19. század második felében a Beökönyi család tulajdonába került. A kúria történelméhez hozzátartozik a legenda, mely szerint Kossuth Lajos 1849 februárjában, a kápolnai csata idején a kúriában szállt meg. A kastély belső, díszített festéssel ellátott falai, az eredeti, faragott ajtók, padozatok egyelőre felújításra várnak. A múltat idéző falak közt sétálva remélni lehet, hogy az elkezdődött, részleges felújítás után egyszer régi pompájában tárul szemünk elé az épület. Sajnos, sok más sorstársához hasonlóan a kúria az 1980-as évek elejéig tsz-irodaként működött, és soha nem volt cél korábban sem az állagmegóvás, sem a felújítás. Abban az időben építettek elé egy új irodaházat, ez lett az Udvarház, ami immár hét éve működik. Szép átkötés a romos és az „új” épület között, ahol ma szálláshely működik, hogy olyan száz éves álomcsipkés párnák várják itt a vendégeket, melyek régmúlt korok hagyományait őrzik. A szobák mellett a fogadóhelyiség, a reggeliző hely is régi tárgyakat rejt, így nem véletlen, hogy múlt századi porcelánból kortyolhatják a vendégek a teákat. A tulajdonosok számára fontos a környezetvédelem, az ökológiai szempontból is fenntartható üzemeltetés, ezért rendkívüli módon ügyelnek a rendezvényeken felhasznált anyagok, eszközök környezetbarát mivoltára, a hulladék szelektív gyűjtésére és másodlagos felhasználására, és ezzel együtt a szemléletformálásra.
Mindazok, akik ellátogatnak Detkre, nem hagyhatják ki a Régészeti Múzeumot, ami a falu központjában található. Mielőtt belépnénk, tegyünk egy sétát a település centrumában, ahol különleges köztéri szobrok láthatók. Igaz, egy részük még téli álmát alussza, ám a Szentháromság szobor, a Nagy Magyarország dombormű a kultúrház oldalán, vagy Petőfi szobra a helyi általános iskola előtt megtekintésre érdemes. Ahogyan feltétlenül meg kell nézni a római katolikus templom különleges bejárati ajtaját, szomszédságában az első világháború áldozatainak emlékével. Az önkormányzat könyvtára Wass Albert nevét viseli, így az író mellszobra is látható a kertben.
Ezek után pedig irány a több ezer éves múlt, a Régészeti Múzeum, ahol egy helyi pedagógus, Gyurgyikné Vereb Katalin tartott érdekes bemutatót a kiállított tárgyakról. Így tudták meg a vendégek, hogy az egyik vitrinben látható érdekes tárgy „lábkarkötő” fontos tárgy volt, viselőjéről tudni lehetett, hogy előkelő származású. A község határában 1998 és 2002 között végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően fontos helytörténeti források váltak ismertté a térség történetének a paleolitikumtól a honfoglalás koráig terjedő több százezer éves szakaszáról.
A feltárások több mint 1400 régészeti tárgyat hozták felszínre, települések és temetők kerültek elő, melyek több korszak tekintetében is igen gazdag leletanyagot rejtettek. Érdekes adalék volt, hogy a Kárpát-medencében máig feltárt honfoglalás kori lovas temetkezések száma több mint 900 sírra tehető. A lovas temetkezés mindenképpen a módosabb családokra volt jellemző, ezért a sír magas rangú személyre utal. A halotti szertartás során az elhunyt lovát megölték, majd bőrét oly módon nyúzták le, hogy fejét és lábait benne hagyták. A bőrt a halott bal oldalára helyezték. A halottat díszruhába öltöztették, fegyvereit mellé rakták. A fegyvereket elhajlították, hogy azokat ne lehessen újra használni. Az ásatások során egy háton fekvő harcos csontvázának maradványait, egy rombusz alakú vas nyílhegyet, egy háromtagú vas zablakarikát, valamint egy ló koponyáját, láb- és patatöredékeit találták meg. Összességében egy páratlanul gazdag anyag tárul szemünk elé, az őskortól a bronzkoron, szkítákon, keltákon át jutunk el a honfoglalás korába.
Detk, a fel nem fedezett gyöngyszem a Mátra lábánál, Gyöngyöstől alig 15 kilométer távolságra. Érdemes tehát mátrai kirándulások alkalmával útba ejteni. Figyelem, aki egyszer erre téved, nem a nyugalom megzavarására, hanem a gyomor megzavarására alkalmas termékekkel találkozik, tehát szánjunk időt a barangolásra, és két látnivaló között egy-egy kóstolóra.
2020. március 11.
Fotó és szöveg: Kápolnai Nagy Ágnes
