A Bükk-vidék kevés épített kilátóinak egyike magasodik az ország 5. legmagasabb csúcsán, a Bánkút szomszédságában emelkedő 956 méteres Bálvány mészkőcsúcsán. Bár térségünkben, a Mátra és a Bükk területén található valamennyi kilátóról vagy kilátópontról elmondhatjuk, hogy onnan nyílik az ország egyik legszebb panorámája, azzal biztos nem túlzunk, ha azt írjuk, innen ellátni akár a hajdani Magyarország túlsó végégig is, hiszen a Bálvány tetején álló Petőfi-kilátóból tiszta időben a Bükk-fennsík platójától a Mátrán át és Heves-Borsodi-dombságon túl egészen a Magas-Tátráig ellátni. Most egy különleges időpontban látogatunk el Bánkútra: naplementekor. Tartsanak velünk!
Bánkút a Bükk-fennsík északi szélén helyezkedik el, a tőle északra, a Bükk lábánál elterülő Nagyvisnyó településrésze. Nevét a területéről északi irányba lecsorgó csapadékvizek által felszínre törő Bán-patak forrásáról, azaz kútjáról kapta. Napjainkban sí- és túraközpontként ismert helyszín, ahonnan a fennsík bármely irányába tartalmas csillagtúrákat lehet szervezni. Jelentőségteljes története 1930-ra nyúlik vissza, amikor a Szilvásváradot is birtokló Pallavicini család a Diósgyőri Egyesületnek menedékházat engedélyezett építeni a fennsík alábbi részén. Bánkút Miskolc, illetve Mályinka irányából érhető el kizárólag gépkocsival.
A terület központjából északnyugati irányba induló kék háromszög jelzést követve kisebb kaptatón majdnem 1 kilométer megtétele után érjük el az ország 5. legmagasabb hegycsúcsát, a 956 méterrel a tenger szintje fölé magasodó Bálványt, rajta a Petőfi-kilátóval.
A Bükk-vidék legmagasabb kilátóját az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulóján, 1948-ban építették diósgyőri és miskolci turisták. Mivel építésének idejében Bánkút a teherjárművek számára még nem volt megközelíthető, így az építéshez szükséges alapanyagokat Bánkút alól az emberek puszta erejük igénybevételével hordták fel a Bálvány csúcsára.
A torony nevét a forradalom egyik kiemelkedő alakjáról, Petőfi Sándorról kapta. Nemrégiben történő felújítását követően újból látogatható, tetejéről páratlan panorámát kínálva. Nézzünk is körül, mit látni a toronyból!
A Petőfi-kilátó legmagasabb kilátóteraszáról egyébként is káprázatos látvány fogad bennünket, hát még naplementekor! Az izzóan vöröses-narancsos-bíboros színekben játszó hegyek bűvöletbe ejtik a vándort, ki innen köszönhet el a lenyugvó napkorong utolsó sugaraitól. Ha dél felé tekintünk, a fennsík platójának és bérceinek látképe tárul elénk. Egészen alattunk Csurgó és Csalános, a Veres-sár-bérc, a Füstös-kő-bérc, a Fodor-hegy és a Mély-sár-völgy, továbbá a Nagymező mélyedése.
Nyugatra az Ablakos-kő völgyének fokozottan védett természeti területe, majd a Párna-hegy túloldalán a szintén festői szépséggel bíró Leány-völgy, majd a fennsík északi lefutása, a Gerennavár, a Szána-fő és a Kalapat-tető, ezek takarásában pedig Szilvásvárad. Az Istállós-kő és a Szilvási-kő csúcsain túl pedig a Mátra andezit vulkáni „hullámvasútja” húzódik, a Kékes és a Galya tömbjével.
A Mátra vonulatától északabbra feltűnik természetesen a Karancsság, a Medves-fennsík és a Heves-Borsodi-dombság, sőt mi több, nekünk teljesen északra a lemenő Nap sugarainak már-már lilás színiben a Magas-Tátra havas csúcsit is megpillanthatjuk.
Keletre a fennsík Miskolc felé húzódó nyúlványát látjuk, így például a Felső-Borovnyákot a NATO lokátorral.
Végezetül engedjék meg, hogy Radnóti Miklós ide illő gondolataival zárjuk varázslatos virtuális utazásunkat. Részlet a Nem tudhatom című versből:
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
2020. április 4.
Demecs Norbi
