Ha a Mátrával kapcsolatos szakirodalmakat forgatjuk, és a hegység vízrajzát taglaló fejezethez érünk, többnyire minden útikalauzban az alábbiakat olvashatjuk: „a Mátra természetes állóvizekben szegény.” Habár a Mátra térségében ma már több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb kiterjedésű tavakkal, ezeknek csupán csekély részét alkotta a természet.

A most következő összeállításunkban szereplő tavak nemcsak azért lesznek különlegesek, mert természetes keletkezésűek, hanem azért is, mert érdekes történetük van. Kalandra fel!

1. Sás-tó

Első olvasásra sokak számára meglepően hathat, hogy a Mátra legismertebb tava is helyet kapott az összeállításunkban, mivel mesterséges kialakítású. A Sás-tó ma látható formája valóban emberkéz által lett olyan, amilyen, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az állóvíz múltja természetes alapokon nyugszik. A múlt század első felében itt még vízzel gazdagon elárasztott, az esővíz által táplált nagy kiterjedésű mocsaras területek foglaltak helyet, a 20. század második felének első éveiben tisztították ki és nyitották egybe a természet alkotta medencéket, így alakult ki a Sás-tó mai képe, ám a tó környezete több helyen – főként a nyugati oldalán, a kilátó felé vezető ösvény két szélén – még ma is őrzi a kezdeti állapotokat. A hasonló nevű, a tó és festői környezete köré létesült Sástó az elmúlt évtizedek során közkedvelt idegenforgalmi célponttá vált.

A híres Sás-tó

Az 507 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő tó környezetének gazdag élővilágát tanösvény mutatja be, nyáron csónakázásra, a szomszédságában elterülő réten piknikezésre, nyársalásra, kellemes természetsétára is van lehetőség. Környezetében emelkedik az ország egyik különleges, fúrótoronyból kialakított kilátója, de libegőzhet és túrázhat is, aki ide látogat.

2. Pisztrángos-tó

A Kékes tömbjének meredek északi oldalában, népnyelven szólva a Kékes árnyékában, 667 méteres tengerszint feletti magasságban találjuk az aprócska Pisztrángos-tavat. Ez az állóvíz feltehetően a jégkorszak felmelegedési szakasza óta létezik, csuszamlással jöhetett létre. Ezek a kialakulási formák a hegyek északi oldalában nem számítanak ritkaságnak. Bár a tó többnyire természetes eredetű, nem kizárt mesterséges közreműködés szélesítése vagy mélyítése kapcsán. Az ilyen keletkezési múlttal rendelkező állóvizeket többnyire kimondott víztisztaság jellemzi, mely a pisztráng életfeltételeinek egyike, innen is származhat a neve. Azonban már a Pisztrángos-tó is belépett a tavak természetes feltöltődési folyamatának törvényszerű körfogásába, így a jelenlegi elmocsarasodó állapotából kifolyólag halak már évek óta nem élnek benne, napjainkban többnyire piócák, foltos szalamandrák vagy alpesi gőték lakóhelye.

A Pisztrángos-tó a Kékes árnyékában

A Pisztrángos-tó és környezete kedvelt célpont a bakancsos természetjárók körében, esőházat, tűzrakó- és pihenőhelyet is találunk itt, a hangulatos erdei környezetben. A tó egyaránt megközelíthető Kékestetőről, Mátraházáról valamint Parád irányából is. A szomszédságában fekvő, részben a tavat is tápláló Nagy- vagy Petőfi-forrás adja az úgynevezett Szőke-vizet, mely egykoron az alant fekvő Sándorrétet látta el ivóvízzel.

3. Fekete-tó

Ugyan a Mátrában több Fekete-tavat is számon tartunk, összeállításunkban a Galyatetőtől keletre fekvő állóvizet említjük. Igazából már a Fekete-tó sem nevezhető tónak, sokkal inkább lápként, azon belül is égerlápként tartjuk számon. A magasabb csúcsokról lefolyó csapadékvíz egy természet alkotta medencében gyűlik össze, itt kialakítva egy gazdag, vizes élőhelyet. A tó nagy területét égerfák és egyéb vízinövények, például sások vagy zsurlófélék foglalják el, csekély szabad vízfelülettel rendelkezik. A „fekete” jelző a tó fenekén ülő, a helyenként akár 100 centimétert is elérő vastag iszaprétegre utal, de az ősszel a vízbe hulló égerfa levelek is hozzájárulhatnak a víz elszíneződéséhez. A tóba tekintve valóban egy összefüggő fekete „masszát” láthatunk, melyen tiszta időben meseszerűen csillan meg az ég kékje.

A titokzatos Fekete-tó Galyatető alatt

Az égerláptól nem csak természetvédelmi, de biztonsági okokból is célszerű legalább egy méter távolságot tartani. A különleges állóvizet Galyatetőről a zöld háromszög jelzésen indulva először a Martalóc-völgyben haladva, majd egy széles erdészeti útra érve, a jelzésről letérve, az erdészeti utat körülbelül fél kilométeres szakaszon követve, az út egyik éles kanyarulatában, nekünk bal kézre esve találhatjuk meg.

 

2020. május 31.

Demecs Norbi