Ha a Mátrával kapcsolatos szakirodalmakat forgatjuk, és a hegység vízrajzát taglaló fejezethez érünk, többnyire minden útikalauzban az alábbiakat olvashatjuk: „a Mátra természetes állóvizekben szegény.” Habár a Mátra térségében ma már több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb kiterjedésű tavakkal, ezeknek csupán csekély részét alkotta a természet.
A most következő összeállításunkban szereplő tavak nemcsak azért lesznek különlegesek, mert természetes keletkezésűek, hanem azért is, mert érdekes történetük van. Kalandra fel!
1. Sás-tó
Első olvasásra sokak számára meglepően hathat, hogy a Mátra legismertebb tava is helyet kapott az összeállításunkban, mivel mesterséges kialakítású. A Sás-tó ma látható formája valóban emberkéz által lett olyan, amilyen, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az állóvíz múltja természetes alapokon nyugszik. A múlt század első felében itt még vízzel gazdagon elárasztott, az esővíz által táplált nagy kiterjedésű mocsaras területek foglaltak helyet, a 20. század második felének első éveiben tisztították ki és nyitották egybe a természet alkotta medencéket, így alakult ki a Sás-tó mai képe, ám a tó környezete több helyen – főként a nyugati oldalán, a kilátó felé vezető ösvény két szélén – még ma is őrzi a kezdeti állapotokat. A hasonló nevű, a tó és festői környezete köré létesült Sástó az elmúlt évtizedek során közkedvelt idegenforgalmi célponttá vált.
Az 507 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő tó környezetének gazdag élővilágát tanösvény mutatja be, nyáron csónakázásra, a szomszédságában elterülő réten piknikezésre, nyársalásra, kellemes természetsétára is van lehetőség. Környezetében emelkedik az ország egyik különleges, fúrótoronyból kialakított kilátója, de libegőzhet és túrázhat is, aki ide látogat.
2. Pisztrángos-tó
A Kékes tömbjének meredek északi oldalában, népnyelven szólva a Kékes árnyékában, 667 méteres tengerszint feletti magasságban találjuk az aprócska Pisztrángos-tavat. Ez az állóvíz feltehetően a jégkorszak felmelegedési szakasza óta létezik, csuszamlással jöhetett létre. Ezek a kialakulási formák a hegyek északi oldalában nem számítanak ritkaságnak. Bár a tó többnyire természetes eredetű, nem kizárt mesterséges közreműködés szélesítése vagy mélyítése kapcsán. Az ilyen keletkezési múlttal rendelkező állóvizeket többnyire kimondott víztisztaság jellemzi, mely a pisztráng életfeltételeinek egyike, innen is származhat a neve. Azonban már a Pisztrángos-tó is belépett a tavak természetes feltöltődési folyamatának törvényszerű körfogásába, így a jelenlegi elmocsarasodó állapotából kifolyólag halak már évek óta nem élnek benne, napjainkban többnyire piócák, foltos szalamandrák vagy alpesi gőték lakóhelye.
A Pisztrángos-tó és környezete kedvelt célpont a bakancsos természetjárók körében, esőházat, tűzrakó- és pihenőhelyet is találunk itt, a hangulatos erdei környezetben. A tó egyaránt megközelíthető Kékestetőről, Mátraházáról valamint Parád irányából is. A szomszédságában fekvő, részben a tavat is tápláló Nagy- vagy Petőfi-forrás adja az úgynevezett Szőke-vizet, mely egykoron az alant fekvő Sándorrétet látta el ivóvízzel.
3. Fekete-tó
Ugyan a Mátrában több Fekete-tavat is számon tartunk, összeállításunkban a Galyatetőtől keletre fekvő állóvizet említjük. Igazából már a Fekete-tó sem nevezhető tónak, sokkal inkább lápként, azon belül is égerlápként tartjuk számon. A magasabb csúcsokról lefolyó csapadékvíz egy természet alkotta medencében gyűlik össze, itt kialakítva egy gazdag, vizes élőhelyet. A tó nagy területét égerfák és egyéb vízinövények, például sások vagy zsurlófélék foglalják el, csekély szabad vízfelülettel rendelkezik. A „fekete” jelző a tó fenekén ülő, a helyenként akár 100 centimétert is elérő vastag iszaprétegre utal, de az ősszel a vízbe hulló égerfa levelek is hozzájárulhatnak a víz elszíneződéséhez. A tóba tekintve valóban egy összefüggő fekete „masszát” láthatunk, melyen tiszta időben meseszerűen csillan meg az ég kékje.
Az égerláptól nem csak természetvédelmi, de biztonsági okokból is célszerű legalább egy méter távolságot tartani. A különleges állóvizet Galyatetőről a zöld háromszög jelzésen indulva először a Martalóc-völgyben haladva, majd egy széles erdészeti útra érve, a jelzésről letérve, az erdészeti utat körülbelül fél kilométeres szakaszon követve, az út egyik éles kanyarulatában, nekünk bal kézre esve találhatjuk meg.
2020. május 31.
Demecs Norbi
