A Mátra változatos vidékein barangolva gyakran találkozhatunk erdei kápolnákkal, kegyhelyekkel, legendás templomokkal, képesfákkal vagy képoszlopokkal. Mint mindennek, e helyszíneknek is története, sokunknak legendája van. Mutatunk 3 szakrális helyszínt a Mátra erdőségeinek mélyén, melyeket nem csak a zarándokok érdemes felkeresni.
Parádfürdő, Mária képoszlop
Parád-Parádfürdő mai képének elnyeréséhez meghatározóan hozzájárult az 1700-as évek közepe óta itt élő Károlyi család munkássága. A család férfi tagjai a környékbeli erdőségekben gyakran ütötték el idejüket vadászattal. Történt egyszer, hogy egy vadászat során Károlyi Gyula gróf fiát egy felbőszült vadkan vette üldözőbe, melynek halálos dühe elől az ifjú Károlyi egy magas, szerteágazó tölgyfára felkapaszkodva, imádságok közepette menekült meg. Mivel a Jóisten meghagyta a fiatal örökös életét, így a család, hálából, Mária képoszlopot állított a terebélyes tölgy szomszédságában. A legendában szereplő faóriás még napjainkban is áll, egy Ilona-völgyi túra alkalmával könnyedén felkereshető a Szent István-forráshoz vezető műút mentén, a képoszlop körül elhelyezett padokon pedig meg is pihenhetünk, a környező lombok árnyékának oltalmában.
Mátrafüred, Máriácska
A Bene-patak völgyében, ismertebb nevén a Kallók-völgyében megbúvó Máriácska kegyhelyet zarándokok ezrei keresik fel évente. A kegyhely létesítésének pontos oka és ideje nem ismert, ám sokan a környéken csörgedező patakok e helyen való összefolyásának különleges természetfeletti kisugárzást tulajdonítanak, mely gyógyító erővel bír. Feltehetően e legendára támaszkodva kereste itt gyógyulásának utolsó reményét 1903-ban Kossa József is, gyöngyösi adótiszt, aki orvosai véleménye szerint gyógyíthatatlan gyomorbetegségben szenvedett. A férfi, bízva a szóbeszédekben, végső elkeseredésében zarándokolt el az akkor már 2 évszázada a Bene-búcsú útvonalát képző szakrális helyszínre, s a látogatás után, családja és orvosai nagy meglepetésére felgyógyult halálosnak vélt betegségéből. Hálából gyermekeivel sziklaoltárt épített a mágikus helyen, majd évekkel később Gyöngyös város közössége is kőkereszt állításával tisztelgett a csoda emléke előtt. Máriácska Mátrafüredről erdei úton, a piros sáv jelzést követve 20 perc alatt érhető el.
Fallóskút, Erdők Királynéja templom
Fallóskút talán a Mátra legismertebb búcsújáró helyszíne. A legendák itt is csodás, megmagyarázhatatlan gyógyulásokról mesélnek, azonban itt nem (csak) a helyszín, hanem forrásvíz áll a csodák hátterében: feljegyzések szerint aki vak volt, s a vízzel dörzsölte szemeit, visszanyerte látását, aki sánta volt, és ivott a vízből, eldobhatta mankóit. A fallóskúti csodaforrás felfedezése Sánta Lászlóné (Csépe Klára) nevéhez köthető, aki a Szűzanyától kapott látomások által kutatta fel a gyógyító forrást, és terjesztette el annak hírét. A hasznosi születésű asszonyt több ízben hurcolták zárt idegosztályra, ahol többek között elektrosokk bevetésével is próbálták látomásainak visszavonására bírni. Végül az OPNI falai között állapították meg, hogy az asszony elméje teljesen ép, szellemileg egészséges, így Klára néni folytathatta a Fallóskúton elkezdett munkálatokat. Később kápolna épült az erdőben, és egyházilag engedélyezett szentmisék kerület bemutatásra. Klára néni naplóját – melyben látomásit jegyezte fel – Jelenések a Mátrában című kiadvány formájában olvashatják a téma iránt érdeklődők. Fallóskút zarándokhely kiépítése 2006-ban fejeződött be véglegesen, ekkor szentelték fel a Béke Királynéja templomot, mely szabadtéri és fedett helyen történő misék celebrálására egyaránt alkalmas építmény. Az Erdők Királynéjának szentélyeként is nevezett kegyhely napjainkban Magyarország egyik legkeresettebb szakrális helyszíne.
2020. július 24.
Demecs Norbi
