Az ősz nem csak az erdőkben, de a tavak partján is gyönyörű. Újabb utazásunk alkalmával összegyűjtöttünk három festői bükki tavat, melyek káprázatos hangulatát most olvasónkkal is szeretnénk megosztani. Bízunk benne, hogy összeállításunkkal hozzájárulhatunk egy felejthetetlen őszi kirándulás élményeihez.
1. Szalajka-völgy, Sipovics Tengerszem
A Szalajka-völgy számtalan látnivalója közül nehéz lenne egyet is kiemelni, ugyanis a maga nemében mindegyik lenyűgöző. A legnagyobb népszerűségnek talán mégis az itt található Fátyol-vízesés örvend, mely nem csak térségünk, de az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjának számít. Sem szépségben, sem népszerűségben nem sokkal marad el tőle a vízeséstől pár száz méterre fekvő Felső-tó, melyet a köznyelv csak Sipovics Tengerszemként ismer.
A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút végállomásától az Istállós-kői Ősemberbarlang felé haladva, a hegyek ölelésében találjuk a tengerszemet, mely főként fekvése, továbbá különleges, kék színe miatt igazán nevezetes. Türkizes színét a víz tisztasága adja, ugyanis innen nem messze, egy forrásbarlangban tör felszínre a Szalajka-patak kristálytiszta karsztvize. Hozzá kell tennünk, hogy a tó – bármennyire is meseszerű – nem igazi tengerszem, ugyanis a tengerszemek a magashegységekben vannak jelen, származásuk a jégkorszak utána időkre tehető, s vizüket az olvadó gleccserek táplálják. A Sipovics Tengerszem elérhető Szilvásváradról kisvonattal, és a Szalajka-völgyön át gyalogosan egyaránt.
2. Bélapátfalva, Lak-völgyi-tó
Bélapátfalva neve elsősorban a Bél-kő hegyről és a cementgyártásról, továbbá a Bél-kő lábánál álló ciszterci kolostorról lehet ismert, ám nem feledkezhetünk meg a szintén a hegy lábánál elterülő Lak-völgyi-tóról sem, mely a horgászok és a szabadidős tevékenységet folytató látogatók kedvelt célpontja. A köznyelv által csak bélapátfalvai tónak nevezett állóvíz az ország egyik legmagasabban fekvő tava, a tengerszint felett mintegy 350 méterrel helyezkedik el. 1910-ben létesítették, a cementgyár vízellátását biztosította, ezért a Gyári-tó megnevezést is használják említésekor. Miután megszűnt a tó eredeti funkciója, a környék a családok, kirándulók, természetjárók kikapcsolódását, valamint a horgászok tevékenységét kezdte szolgálni.
A Lak-völgyi-tó jelenleg az 1954-ben alakult Bélapátfalvai Cementgyár Horgászegyesület kezelésében áll. A tóban található halfajok közül kiemelendő a ponty, a keszeg és a süllő, valamint az amur, a csuka és a balin is. A különleges természeti szépségeket kedvelők számára érdemes naplementekor látogatni a tóhoz, ugyanis a bíbor színekben tündöklő Bél-kő szikláinak a tó vizén való visszatükröződése páratlan látványt kínál. A Lak-völgyi-tó Bélapátfalváról, a vasúti átjárónál található Táncsics Mihály utcán haladva érhető el, irányát kihelyezett táblák jelzik.
3. Egerszalók, Laskó-völgyi-tó
Egerszalóktól északra, a Laskó-patak völgyében húzódik meg a Laskó-völgyi-víztározó, melyet a környékbeliek csak Egerszalóki-tóként emlegetnek. A Laskó-völgyi-víztározó 1980-82 között, völgyzárógát építésével jött létre. Kezelője az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság, a tározó építésének és fenntartásának célja a lefolyásszabályzás és az árvízmentesítés. A tó vízgyűjtő területe 90 négyzetkilométer, melyet a Laskó-patak völgye képez. E vízgyűjtő területhez tartoznak például Egerbakta, Bátor, Hevesaranyos, Egerbocs, Szúcs települések. A völgyzárógát hossza 563 méter, az ebbe beépített föld mennyisége 168 000 köbméter, míg a beépített beton mennyisége 1600 köbméter. A tó mind a horgászok, mind a kirándulók kedvelt célpontjává vált az elmúlt évek során.
Nem csak festői környezete vonzó, de állatvilága is jelentős, több fokozottan védett madárfaj is élőhelyül választja eme vizes környezetet. Partjáról lebilincselő látványt nyújtanak a távolban emelkedő Bükk-hegység csúcsai. A Laskó-völgyi-tó megközelíthető Egerszalókról, a Kossuth Lajos úton.
2020. november 4.
Demecs Norbi
