Újra jár a Mátravasút mindkét vonalon. Tippeket adunk kiránduláshoz, de mesélünk egy kicsit a kisvasút történetéről is.
Bizonyára kevesen vannak, akik ne szeretnének vonatozni! Sokunkban gyermekkori emlékeket ébreszt a vonatozás hangulata, amikor még le lehetett húzni az ablakokat, azon kihajolva élveztük, hogy arcunkba csap a szél, süt a nap, és várjuk a következő állomást!
Újra jár a kisvonat!
Május elsejétől ismét üzemel a Mátravasút mindkét vonala. Gyöngyösről Mátrafüredre a vonatok minden nap többször is indulnak, a Gyöngyös-Szalajkaház közti útvonalon viszont csak hétvégente ülhetünk fel a vonatra, szombaton és vasárnap, illetve ünnepnapokon. Érdemes tehát már most tervezni pünkösdi kirándulásainkat. Fontos tudni, hogy maszk használata kötelező, ugyanakkor védettségi igazolvány nem szükséges ahhoz, hogy utazhassunk. Induljunk hát neki, hiszen bármelyik útvonalat is válasszuk, remek kirándulási lehetőségek közül választhatunk!
A vasút fővonala, a kastélyparkot megkerülve, a 24-es számú főút mellett vezet a Mátrafüred központjában lévő végállomására. A vonatból 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a Mátra bérceire, a Kékes csúcsára. Útközben Farkasmálynál leszállhatunk, hogy megismerjük a legendás pincesor történetét, vagy akár bort is kóstolhatunk. Amennyiben ezt választjuk, a Sár-hegy tavaszi, különleges növényvilágba is tehetünk kirándulást.
Térjünk vissza kicsit a kiinduló állomásra, Gyöngyösön, a Mátravasút végállomásánál a Mátra múzeum kihagyhatatlan, ahogyan a végállomás Mátrafüreden a Palóc babák gyűjteménye. Azok viszont, akik a természetjárást szeretik, számos túraútvonal közül választhatnak, Mátrafüredről kisebb-nagyobb körtúrákat tehetünk, felfedezhetjük a Benevár romjait, de találunk forrásokat is, és persze megismerhetjük a népszerű kilátókat, mint a Kozmáry, vagy Hanák Kolos-kilátó.
Akik hosszabb utazásra vállalkoznak, ők már valóban a Mátra erdeiben zakatolhatnak a Szalajkaházig. Nincs még egy olyan település, ahol négy állomás is érint egy települést. Itt nevezetesen Gyöngyössolymost. A településen az első állomás a Jánoska, ahol Nepomuki Szent János szobra látható.
Utána a Toppancshíd megállótól nem messze, egy régi ház feliratán érdekességre bukkanunk, egykor szikvízüzem volt itt.
Közben még két helyet érintünk Solymoson, majd valóban már a Mátra rengetegében utazunk. Egykor Lajosházáig vitt a vonat, ma már a Szalajkaházig utazhatunk. Itt szálláshely is várja a kirándulókat, de túrázzunk egyet! Aki szeretné még a régi talpfák nyomait látni, annak irány Mátraszentimre, ugyanis a zöld négyzet jelzésen egészen a Felső-Mátráig mehetünk, Különösebben nem megerőltető túra, és mi lehetne jobb, mint délelőtt egy vonatozás Mátraszentimrére, ott séta, majd egy jó ebéd után vissza a Szalajkaházhoz, hogy az utolsó vonattal visszatérjünk Gyöngyösre. Ne keseredjünk el, ha mégis lekéssük a vonatot, jelzett túraútvonalon visszajuthatunk Gyöngyösre. Mert a természetben észrevétlenül telik az idő, de ha gyalogosan térünk vissza, útközben számos érdekes dolgot fedezhetünk fel.
A Mátravasút története
Ismerkedjünk meg röviden a vasút történetével, ami az Egererdő Zrt. üzemeként működik! Vonalhálózata Gyöngyös városától északra sajátos módon, több egymástól független vasút összekapcsolásával közelített a város felé. Eredeti rendeltetése az erdő termékeinek és a vonalak mentén fekvő kőbányák anyagának szállítása volt. Az első vonalon, a Nagy-völgyben 1906-ban lóvonattal, kocsikkal szállították a fát. A többi vonal, a Szén-pataki, a Cseternási a Galya-tető déli lejtőjéről indult, hogy a Mátra-Szalajka völgyben találkozzon és kövesse a Nagy-patakot Gyöngyössolymos északi részéig. Itt a Monostor-völgyi vasutat is magához ölelte, hogy azon szállíthassák az ipari és tűzifát.
Egy másik vonal a parádi országút padkáján létesült 1911-ben, hogy azon a farkasmályi kőbányából kitermelt andezitet a gyöngyösi MÁV állomásra juttassák. A két vonal összeköttetése azonban még váratott magára.
A gyöngyössolymosi vonalakat 1916-ban gőzvontatásúra rendezték be, az első gőzmozdony a „Liza” különleges mutatvánnyal érkezett a Gyöngyössolymos északi részén lévő „házába”. Gyöngyösre nagyvasúton érkezett, Gyöngyös és Gyöngyössolymos között kisvasúti vágányhálózat hiányában közúton „saját lábán” kellett kijutnia fűtőházába. Gyöngyös és Gyöngyössolymos utcáin úgy pöfögött végig, hogy előtte lerakták a vágánymezőket, amelyeken áthaladt. Ezeket aztán felszedték és előrevitték, így érkezett meg 11 nap után rendeltetési helyére.
1923-ban épült ki a Farkasmály-Mátrafüred közötti „benei vasútvonal”. A gyöngyösi polgármester, dr. Puky Árpád még 1923 szeptemberétől elérte azt, hogy esetenként személyek is utazhattak a kisvasúton. Újabb tárgyalások eredményeként, – immár végérvényesen – 1926. június 19-én Rábel Mihály üzemvezető irányításával megindult a korlátozott közforgalmú személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között. A vasút gazdája Gyöngyös Megyei Város Villamosműve lett. A város 1927-ben olyan idegenforgalmi terv megvalósításához fogott, amelyben a kisvasút kiemelt szerepet kapott. Hedry Lőrinc főispán erről a következőket állapította meg: Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmának ügyét a kisvasút fűzi még szorosabbra. A „Karcsi”, „Gizi” és „Janka” nevű gőzösök hamarosan a városiak kedvencei lettek. A II. világháborút a „Liza” és a „Janka” szétszerelve, ám épségben vészelte át a mátrai erdőkben elrejtve.
A Mátra déli völgyeiből a város felé tartó vasutakat 1949-ben államosították. Ekkor egyesült az egész hálózat és kapta a Mátravasút nevet erdőgazdasági tulajdonban. A vasút fa-, kőszállítás mellett rendszeresen személyfuvarozást is végzett. A ’60-as évek elején a gőzmozdonyokat fokozatosan dízelmozdonyok váltották fel. Ekkoriban csökkent a fuvarozás, viszont jelentősen nőtt a turizmus igénye. Az egyre növekvő turistaforgalom hatására 1968-ban Gyöngyös-Lajosháza között is beindult a személyszállítás. A vasút ekkor második fénykorát élte.
A hanyatlás a 70-es évek végén kezdődött, amikor a fuvarozás országszerte a közútra terelődött, ezért az erdőkben is feltáró utak épültek. 1978-tól a vasúton fát egyáltalán nem, 1980-tól pedig követ sem szállítottak. Egyetlen tevékenysége már csak a turistaforgalom kiszolgálása lett. A Mátravasút 18 km-re lecsökkent két vasútvonalán, az utasforgalom igényeinek megfelelően, 1980-tól nagyarányú korszerűsítések kezdődtek, amelyek szünetekkel, de a mai napig tartanak, legutóbb két évvel ezelőtt újult meg nem csupán az útvonal, hanem a mozdonyok is.
Vonatra fel tehát, mert vonatozni jó!
2021. május 14.
Kápolnai Nagy Ágnes
Fotó: Kápolnai Nagy Ágnes, Hatvani Attila, Egererdő Zrt.
