A magyar gyerekek 15%-a heti rendszerességgel él meg valamilyen jellegű iskolai bántalmazást. Sokan pedig nem is gondolnák, hogy a probléma nem csak őket érinti. Hatása minden olyan gyereknél kimutatható, akinek az osztályban a kortársak zaklatják egy társukat. A bullyingról, vagyis az iskolai bántalmazásról tartott előadást Dr. Jármi Éva egyetemi adjunktus a MATE Károly Róbert Campusán.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója elmondta, egyre több szó esik hazánkban a jelenségről és nő a problématudatosság, de sajnos még mindig sokan tanácstalanok, ha iskolai vagy internetes bántalmazás miatt kell fellépniük. Az előadó több mint 15 év kutatási eredményeit felhasználva dolgozik az iskolai bántalmazás megelőzését szolgáló prevenciós programok kifejlesztésén. Az Akadémiai Esték előadássorozat soron következő rendezvényén is igyekezett hasznos tanácsokkal ellátni az érdeklődőket.
Miért csinálják?
Az első és legfontosabb kérdés a probléma orvoslásakor ennek az egyszerű kérdésnek a megválaszolása és a bántalmazás hátterében zajló folyamatok megértése. De még mielőtt megvizsgálnánk a hátteret, tisztázzuk, mit is jelent pontosan ez a fogalom? A bullying sokféle viselkedést foglal magába, a lényeg azonban minden esetben ugyanaz: valakit egy vagy több diák ’kipécéz’ magának és ismétlődően direkt szóban, írásban vagy fizikálisan bántalmaz. A jelenséggel sokan találkoztunk már, a kiváltó okon azonban már biztosan sokkal kevesebben gondolkodtunk el. A szakemberek kutatásai egyértelműen kimutatják, hogy a bántalmazó gyerekek célja a saját népszerűségük növelése a kortárs közösségben. A motiváció tehát a kiemelkedés és az erőfitogtatás, amihez a másik lejáratása csupán egy eszköz.
Valós probléma!
A felmérések szerint a magyar gyerekek kb. 15%-a heti rendszerességgel él át valamilyen bántalmazást, ami komoly pszichés károkat okozhat. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a probléma nem csak őket érinti. A hatás minden olyan gyereknél kimutatható, akinek az osztályában zaklatnak valakit. Az ilyen közösségek tagjai rosszabb véleménnyel vannak a kortársaikról, az iskoláról és a tanáraikról – akik nem tesznek semmit a helyzet megoldásáért – és általában rosszabb a tanuláshoz való viszonyuk is.
Bántalmazó vs. bántalmazott
A bulliyngban részt vevő két „főszereplő”, a bántalmazó és a bántalmazott jellemzően távol állnak egymástól a népszerűségi ranglétrán. A bántalmazottnak gyakran nincsenek barátai. Éppen emiatt válnak tökéletes alanyokká például az összeszokott osztályközösségbe újonnan érkező gyerekek. A bántalmazók jellemzően ’bekóstolnak’ több gyereket is, figyelik a reakciójukat és az válik végül rendszeresen bántalmazott személlyé, aki a legoptimálisabban reagál. Például akit nem védenek meg, akin látszik, hogy megbántották – sír, lefagy, kiborul. A helyzetet tovább ronthatja, ha a tanuló a felnőtteknek is a terhére van a hétköznapokban – pl. rosszul tanul, problémás, indulatszabályozási nehézségei vannak. Ilyenkor a bántalmazó azt látja, hogy a bántalmazott a tanárai védelmére sem számíthat.
A bántalmazás 4 formája
A leglátványosabb forma a fizikai bántalmazás, amivel kapcsolatban általában határozottan állást foglalnak az iskolai házirendek. Ebbe a csoportba egyébként nem csak a verekedés tartozik, ide sorolhatjuk például az apró lökdösődéseket is.
A második nagy csoportot a verbális bántalmazás alkotja. Az összes közül ez a leggyakoribb, mivel minden korosztályban jelen van. Ilyenkor pl. gúnynevet kap a célszemély, megalázzák, kinevetik, sértegetik. Bár a szavakkal legalább olyan súlyos sérüléseket lehet okozni, mint a fizikális bántalmazással, ezt a fajta kegyetlenkedést sokan még mindig nem veszik megfelelően komolyan. Az iskolai házirendek jellemzően nem is foglalkoznak vele.
A harmadik nagy csoport a kapcsolati bántalmazás. Különösen nehéz védekezni, ha az áldozat nem is tudja, hogy kivel áll szemben. A célszemélynek tönkreteszik a kapcsolatrendszerét, kiközösítik, pletykákat terjesztenek róla és ellene fordítják a barátait. Ez a módszer lányokra jellemzőbb.
Az utolsó módszer az internetes bántalmazás, amely sok esetben az iskolai bántások kiterjedése az online térbe, vagyis ismerősök között zajlik.. Sajátos formája az ún. személyiséglopás is, amikor kamuprofillal regisztrálják a másikat pl. egy szex társkeresőn, vagy az ún. kibeszélés, amikor valakiről olyan képeket posztolnak – pl. intim fotók –, amiket magától nem tenne, mert nem a nagy nyilvánosságnak szánta azokat. Fontos, hogy a gyerekek megértsék, aki ilyet tesz, az bűncselekményt követ el – hiszen ez gyermekpornográfia terjesztésének számít.
Kortársorientált gyerekek
Mivel napjainkban egyre több gyerek nem kapja meg családon belül a megfelelő törődést, sérül a kötődési kapcsolatuk. Ezért a kortársaik körében igyekeznek ezt pótolni. Az ún. kortársorientált gyerekek éhezik az elismerést és bármit megtesznek ezért – még azt is, hogy valakit lejáratnak. Azok a gyerekek, akik domináns pozíciót szeretnének betölteni, de úgy nőttek fel, hogy nem kaptak semmiféle támogatást, nem fognak tudni empatizálni sem, hiszen velük sem tette meg soha senki. Így ők nem rendelkeznek azzal a fékkel, ami a bántalmazó stratégiát megállíthatná. Érdekes, hogy ők könnyen válnak áldozattá is, mert ha valaki elkezdi őket piszkálni, könnyen összeomlanak.
Van megoldás?
Az, hogy eléri-e a célját a figyelemre éhes, bántalmazásra hajlamos egyén, nagyban függ a gyerekek, az osztály hozzáállásától – ami a csoport vezetőjének, vagyis az osztályfőnöknek a felelőssége. Ha a csoport tagjai lazán kapcsolódnak egymáshoz, alacsony a bizalmi szint és nincsenek közös élményeik, akkor a bullying lesz a ragasztó köztük. Ha viszont a tömeg nem nevet és nem adja reakciójával a bántalmazó alá a lovat, sőt, egyenesen elítéli a viselkedését, akkor a bántalmazó vissza fog lépni, hiszen nem éri el a célját. Nem lesz „menő”.
Fontos, hogy az iskolai bántalmazásos esetek számának csökkentésén ne csak néhány tanár akarjon dolgozni. A munkában a komplett intézménynek kell részt vennie. Ma Magyarországon két, ezt a folyamatot elősegítő program is elérhető, az egyik az ENABLE Anti-bullying Program, a másik pedig a NyugiOvi Program. A szakemberek iskolai segédanyagokkal, valamint gyerekeknek és pedagógusoknak szóló képzésekkel próbálják segíteni a probléma orvoslását.
2021. 11. 28.
Forrás: karolyrobertcampus.uni-mate.hu
Kiemelt fotó: Pixabay
