Március 20-a tavaszi napéjegyenlőség napja, amikor a nappal és az éjszaka ugyanolyan hosszú. Ez a nap a húsvét szempontjából is fontos, hiszen ehhez számítjuk az ünnep napját. A napéjegyenlőség tavaszünnep is egyben, mutatjuk a részleteket!
Napéjegyenlőség
A napéjegyenlőségnek azokat az alkalmakat nevezzük így, mikor a napkorong középpontja a Földről nézve pontosan a földi egyenlítő fölött található. Ez minden évben két alkalommal következik be, márciusban és szeptemberben. A négy évenkénti szökőnapok miatt ez azonban két-három napot is csúszhat a naptárban. 2011-ben március 21-re esett ez a nap, és érdekesség, hogy 2048-ban pedig március 19-re fog esni. A márciusi napéjegyenlőséget az északi féltekén tavaszi, a szeptemberit pedig őszi napéjegyenlőségnek nevezzük. A déli féltekén pont ellentétes mindez, a márciusi az őszi, a szeptemberi pedig a tavaszi napéjegyenlőség. Ettől a naptól örülhetünk az egyre hosszabbodó nappaloknak, tovább lehet kinn lenni a szabadban, júniusban még akár este is túrázhatunk világosban, egészen Szent Iván éjszakájáig, amikor legrövidebb az éjszaka.
De ne szaladjunk ennyire előre, térjünk vissza ahhoz, miért is csúszhat egy-két napot a napéjegyenlőség? Ennek oka, hogy egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki. Egy sziderikus év hossza, vagyis az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik két azonos típusú napéjegyenlőség között, ami az említett tropikus év.
A jelenleg használt naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Az évszázadokig használt Julián-naptár évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott. 1582. február 24-én adta ki XIII. Gergely pápa Inter gravissimas kezdetű bulláját, melyben rendelkezett a ma is használatos naptár bevezetéséről. Gergely pápa a kerek százas évek közül csupán a négyszázzal oszthatókat hagyta meg szökőévnek, így mindig sikerült behozni azt a késést, ami egy évszázad alatt felhalmozódott. A bulla másik fontos rendelkezése a naptár korrekciója volt, Gergely kalendáriumában 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, így eltűntek a Caesar kora óta felhalmozódott felesleges napok. Azért is érdemes ezt megemlíteni, mert tavaszi napéjegyenlőség már nem március 21-re esett, így mind nehezebbé vált a húsvét kiszámítása, az ünnep egyre korábbra, már a téli egyházi ünnepkör közelébe került. Mivel a napéjegyenlőségkor a nappal, a fény és az éj a sötétség aránya azonos, ezt régen sok helyen tavaszünnepként tartották meg. A tavaszünnep, a természet születése a megújulás kezdete egyben.
A niceai zsinat és húsvét
Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van, legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én lehet. Egy kicsit vissza kell lapoznunk a történelemkönyvekben, a zsidók az első tavaszi hónap, a Niszan kezdetét, a tavaszi napéjegyenlőség előtti új holdsarló megjelenését különös gonddal figyelték. Az ettől számított 14. napon holdtöltekor volt a legnagyobb ünnepük, a pészah előtti készületi nap. A pészah a zsidók fontos ünnepe, leegyszerűsítve az Egyiptomból való kivonulás ünnepköre. Jézus egy ilyen pészah ünnep készületi napján Niszan 14-én halt meg, ezt rögzítik az evangéliumok is. A húsvét ünneplését a niceai zsinat határozta meg 325-ben. Előírta az egységes vasárnapi ünneplést, azaz húsvét ünnepeként a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelölte meg. Kimondta, hogy a keresztények a húsvétot mindenütt ugyanazon a napon ünnepeljék, és ez semmiképp ne történjék a tavaszi napéjegyenlőség előtt, ezt a napot március 21.-e dátumában határozta meg.
Végül Kányádi Sándor néhány vidám sora márciusról
„Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.
Zöldülni kezd a barna haraszt.
Zsendülni kezd a zsenge határ.
Erőre kap a gyönge bogár.
Szelídülnek az ordas szelek.
Barkákat hány a bokros berek.
Bukfencet vet a játszi patak.
Már csak a hegyen látni havat.”
Kányádi Sándor: Márciusi versike (részlet)
2022. 03. 30.
Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: svabhegyicsillagvizsgalo.hu., lexikon.katolikus.hu
Fotó: svabhegyicsillagvizsgalo.hu
Kiemelt kép: likefestoon.com
