347 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, vagy ahogyan sokszor emlegetik, a nagyságos fejedelem. A Mátrában több emlék is kötődik hozzá, turistaút, forrás, fa is őrzi emlékét. Gyöngyön is többször megfordult a szabadságharc alatt. Egy csokorra való kirándulási tippet mutatunk ezekből.
Rákóczi-forrás
Neve korábban Közel-kút volt a hagyomány szerint, az egykori Bene (ma Mátrafüred) lakói könnyű sétával elérhették. A mai formában is látható forrást 1929-
ben foglalta keretbe a Mátra Egylet, a forrás feletti támfala Mátrára jellemző andezitből készült. A foglaláson a háború előtt egy lovát itató búsuló kuruc 1929-ben készült domborműve volt látható, amely a háború ideje alatt elpusztult, ma a fejedelem portréja tekinthető meg rajta. Ennek a forrásnak van a legkevesebb köze a valósághoz, a legenda szerint a Rákóczi-szabadságharc után a fejedelem ezen az útvonalon hagyta el az országot, és közben ezt a pontot is érintette.
Rákóczi-fa
Parádfürdőn, az Ilona-völgybe vezető út elején állt a Rákóczi-fa. A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc gyakran haladt keresztül a Mátrán, egy alkalommal, 1710-ben egy parádfürdői hatalmas tölgyfához kötötte lovát, és alatta pihent meg. Az országban barangolva, számos településen találunk Rákóczi-fát. Érdekes adalék ehhez, hogy több mint két évtizede annak, hogy egy nógrádi kiadvány azt írta, ha tényleg annyi Rákóczi-fa van, ami alatt megpihent a vezérlő fejedelem, akkor más se csinált Rákóczi, mint végigüldögélte a szabadságharcot. A parádfürdői fa kidőlt törzse napjainkban is látható. A fa kerülete 9,5 méter, lombkoronája 40 méter volt, de már évtizedekkel ezelőtt teljesen kiszáradt, 2015-ben pedig egy viharban kidőlt. A belseje annyira elhalt, hogy ma egy ember is elfér benne. A legendának annyi alapja itt lehet, hogy a térség akkoriban a Rákócziaké volt, az itt kialakult üveggyártást is ennek a családnak köszönhetjük. Ma is sokan megállnak előtte. Innen pár lépésre a 24-es út túloldalán Rákóczi emlékhelyet alakított ki Parád Önkormányzata. A fa törzséből készült alkotást néhány éve faragta Bagi András fafaragó. Mellette emléktábla és pihenőpad is található. Érdekesség, hogy Parádon Asztalos Johák fafaragó kiállításán is láthatunk egy, a fejedelemhez kötődő szobrot. A díjnyertes alkotást Asztalos Johák II. Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készítette.
Rákóczi és az üveggyártás
A parádsasvári üveggyártás is II. Rákóczi Ferenc nevéhez köthető. A Som-hegy alatt alapította meg a parádi üveggyártás ősét 1708-ban, melyet több mint fél évszázaddal később helyeztek át Parádsasvárra. A legenda szerint Rákóczi Ferenc nagyon szerette a parádi kénes-szénsavas forrás vizét, amelyet nem lehetett hordóban szállítani, mert úgy elillant az ereje, ezért volt szükség az üvegpalackok gyártására. A huták megtelepülése szempontjából fontos volt, hogy a közelben kiterjedt erdő legyen. A kezdetekkor az üveggyártás fatüzeléssel működött, és ahogy az erdő fokozatosan elfogyott a gyár körül, úgy telepítették egyre odébb, mivel az akkori gazdasági számítások alapján kifizetődőbb volt az üzemet áttelepíteni, mint a tüzeléshez szükséges fát odaszállítani. Így került ezután az üzem végleges helyére, Parádsasvárra 1767-ben. Ezt követően két évszázadon keresztül Parádsasvár és az üveggyártás neve egybeforrt.
Rákóczi és Gyöngyös
Gyöngyös belvárosában, a Fő tér 2. szám felett emléktábla hirdeti, hogy egykor itt állt a fejedelem háza, és a szabadságharc alatt többször is megfordul itt, sőt, béketárgyalásokat is folytatott. 1704. január 2-án utasította I. Lipót magyar király Széchényi Pál kalocsai érseket arra, hogy a békekötés érdekében kezdjen tárgyalásokat a kuruc szabadságharc vezetőjével. 1910-ben épült fel a templom szomszédságában – a tér sarkán – a Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank épülete, mely áldozatul esett az 1917-es tűzvésznek, a helyére emelt épület tervezője az eredetit is jegyző Feld Dezső volt. Érdekesség, hogy
az épület kapujába beépítették a korábbi épületből megmaradt kaput, ez hirdeti, hogy a
Rákóczi szabadságharc alatt a vezérlő fejedelem itt szállt meg, ez mai is látható. Rákóczi emlékeinket a Hotel Opál mellett található szobornál fejezzük be, melyet a szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára emeltek 2003-ban. Györfi Sándor szobrászművész alkotását néhány évvel később a szabadságharc meghatározó alakjainak szobra követte, így Vak Bottyán, Almásy János és Bercsényi Miklós emléke előtt is tiszteleghetünk.
2023. 03. 29.
Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes
Fotó: Kápolnai Nagy Ágnes
