A program első részében Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze Egyszer feltárom a várost, ahol élek címmel tartott előadást az elmúlt tíz év gyöngyöspüspöki kutatásairól. Gyöngyöspüspöki már 100 éve Gyöngyös része, az 1917-es tűzvész után 1918-ban csatolták a városhoz. A régészeti feltárások számos esetben építkezésekhez, közműfejlesztésekhez kapcsolódnak, így volt ez 2013-ban itt is, csatornázási munkák kezdetekor. Tóth Zoltán tréfásan felidézte, amikor elkezdődött, nem gondolták, bármit is találnak majd Gyöngyöspüspökiben az Olajbafőtt Szent János templom körül, így aztán otthonról azzal ment el, „ebédre itthon leszek”. Az azóta eltelt évtized azonban számos különleges leletet hozott felszínre. Azt tapasztalták, hogy a gyöngyösiek folyamatosan nyomon követték az ásatást, a helyszínen sokszor találkoztak érdeklődőkkel.

Az egyes sírok szénizotópos vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legkorábbi leletek 990-1040 közé tehetők. A régészeti kutatás ezzel nagyon korai letelepülésre hívta fel a figyelmet. Mindez azért is érdekes, mert a tatárjárás – 1240 – idején a térség több települése elpusztult, Gyöngyöspüspökin viszont ennek ellenére is igazolható a folyamatos jelenlét. Az Olajbafőtt Szent János-templom kerítőfalán kívül Árpád-kori, míg a falon belül a kora újkorból származó csontvázakra bukkantak.

Mária Terézia 1777-es rendelete értelmében a településeken kívül kellett a temetőket kialakítani, ez behatárolja a sírok időbeliségét. Tóth Zoltán részletesen bemutatta az egyes sírokban talált leleteket, azok sajátosságait, az ásatás egyes szakaszait. Elhangzott az is, a Magyar Természettudományi Múzeum vizsgálata rámutatott arra, hogy a halálokok között a fertőző betegségek, például a tbc, és – különösen gyerekek esetében  – az elégtelen táplálkozás is szerepet játszott. A hogyan továbbal kapcsolatban megtudtuk, szeretnék folytatni a kutatást, hiszen fontos kortörténeti dokumentumokat rejthet még Gyöngyöspüspöki.

Az előadást követően Báryné Gál Edit a Mátra Múzeum igazgatója kiemelte, régóta tervezték ezt a tárlatot, külön köszönetet mondott Tóth Zoltán régésznek és a múzeum munkatársának Jónás Ágnesnek. Szimbolikus a kiállítás dátuma, hiszen jövőre ünnepli Gyöngyös várossá nyilvánításának 690. évfordulóját, így az ünnepi év felvezető eseménye a mostani tárlat. A kiállítást Dr. Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg.

A tárlat a Gyöngyösön és a környékbeli településeken az elmúlt évtizedekben feltárt kora középkori leleteket mutatja be. Az ásatás eredményeiről egy rövid kisfilm ad áttekintést. Természetesen kiemelten szerepel benne az elmúlt évek országos hírű ásatása az abasári Bolt-tetői, ahol egy 11. századi rotunda maradványai is felszínre kerültek. Nagyméretű légi felvétel szemlélteti az ásatás helyének kiterjedtségét, Aba Sámuel egykori monostorának feltárt eredményeit.

2023. 10. 30.
Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes