Létezik egy levél, mely szerint Csaba királyfi a Tarna patak mentén, a mai Szajla területén talált alkalmas helyet arra, hogy apját, Attilát, a hunok fejedelmét eltemettesse. Utánajártunk a legendának, vajon milyen titkokat rejt a település határában található, ma 28 méter magas domb.Vinczéné Szeberényi Ibolya polgármestertől izgalmas dolgokat tudtunk meg. A település első embere először a képződmény földrajzi adottságait ismertette. Elmondta, a domb természetes eredetű, de a felső része mesterséges kialakítású, enyhén ovális, kúp alakú a lefolytatott talaj, és egyéb geológiai vizsgálatok alapján. Valószínű, hogy a közelben lévő hegyoldalból termelték ki.
A legenda szerint Attila legkisebb fia, Csaba, a Tarna folyó által feltöltött síkságon találta meg a helyet, amely a hadvezér végső nyughelyéül szolgálhatott. Ide temették testét, lovát, fegyvereit, drágaságait, és „a Holdnak háromszori megújulása idején“ a 300 rabszolga nagy halmot hordott rá a mellette lévő hegyből. A rabszolgákra felügyelt a főtáltos fegyveres rabszolgáival, míg Csaba fegyvereseivel a siroki két várhegy mögött várt. Miután a halom elkészült, emberei a rabszolgákat egytől egyig lenyilazták, hogy ne maradjon idegen szemtanúja a szertartásnak. Leghűbb embereit a mai Sirok környékén hagyta, hogy őrt álljanak a sír fölött.
Vannak 4-5. századból származó tárgyak, valamint érezhető itt a gyógyító, erős földi kisugárzás is. Egyéb írások alapján is ez a hely egy szakrális objektum, ami a kaptárkövekhez, és más hasonló helyekhez hasonlóan élő, pulzáló energiarendszer pontján található.
A 20. század elején, 1913-ban komolyan foglalkoztak a halom kutatásának kérdésével, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti osztályának igazgatója dr. Varjú Elemér támogatta a kutatást. A költségvetési keret is megvolt, a Magyar Tudományos Társaságtól 800 koronát, a Közoktatási Minisztériumtól 400 koronát irányoztak elő a munkálatokhoz. Az első világháború kitörése 1914-ben azonban közbeszólt, az azt követő gazdasági összeomlás pedig a pénzügyi támogatást is törölte.
Fontos a Szajlán élőknek az ún. Nagyhalom „Attila domb” – folytatta a polgármester. 2003 óta hagyomány, hogy Csaba napkor, a legendához kötődve falunapot tartunk. Idén az önkormányzat szervezésében, pályázati segítséggel, június 24-én „Attila hun király emléknap” volt a legendához kötve, lovas felvonulással, történelmi előadással, íjászattal, egyéb programokkal. A közeljövő egyik fő célja, hogy idelátogató turisták számára a Nagyhalmot tanösvény kialakításával összekössék a Siroki Várral, amelyhez a legendánk is kapcsolódik – zárta a beszélgetést Vinczéné Szeberényi Ibolya.
Szerző: KékesOnline
Fotó: www.szajla.hu, http://users.atw.hu
